Kovács Róbert, a kutatóintézet ügyvezetője rádiónknak elmondta: a bizalmi mutató elkészítésére azért volt szükség, hogy az önkormányzatok működése átláthatóbb legyen, de elsődleges szempont a polgármesterek véleményének megismerése volt az állami, és nem állami intézmények munkájáról. A mutató szerint az önkormányzati vezetők legintább a törvényhozással és az Európai Unióval szemben bizalmatlanok, míg a nem állami szervek, például a bíróságok munkáját megfelelőnek értékelték.

A falvak vezetői szerint az Európai Uniónál és a magyar Parlamentben nincsenek megfelelő számban képviselve, és nem tudnak kellően felkészülni a pályázatokra, így nehéz felvenni a versenyt a többi uniós tag községeivel. A falvak egyébként is pesszimistábbak, mint a városok az index alapján. Régiós szempontból pedig a bizalmatlanság a déli országrész polgármesterei körében a legnagyobb.

Nyáron várhatóan elkészül egy újabb kutatás, a versenyképességi teljesítménymutató is, amely már szigorúan a tényekre épül. Budapest 13. kerületének polgármestere Tóth József számára ez azért lesz izgalmas, mert fel tudja mérni a kerület helyzetét, és felhívja a figyelmet a szükséges intzékedésekre is. A 13 . kerület anyagilag ugyan jó helyzetben van, de a válság miatt továbbra is kockázatot jelent az adóbevételek alakulása és az ingatlanértékesítések száma.

Hallgassa meg Bodnár Kriszta összeállítását, melyben először Kovács Róbertet, a kutatóintézet ügyvezetőjét kérdezte, a beszélgetés hossza 9 perc 31 másodperc