Kiegyensúlyozott jövőkép, hosszú távú stratégia, kiszámíthatóság, tervezhetőség, az államadósság és költségvetési hiány sürgős lefaragása, oktatási stratégia kidolgozása - a Magyar Európai Üzleti Tanács legfrissebb jelentése szerint egyebek között erre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország - régiós gazdasági besorolását illetően - sereghajtóból az élbolyba kerüljön.

A tanács elnöke, Takács János a Gazdasági Rádiónak elmondta: a gazdasági élet szereplői a szakemberhiány miatt képtelenek maximálisan kiaknázni az itt rejlő szellemi tőkét. A tizedik születésnapját ünneplő Magyar Európai Üzleti Tanács, a HEBC tagjai úgy vélik, hogy Magyarország tőkevonzó képességét, így a versenyképességét is jelentős mértékben javítaná, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a szakképzések. Éppen ezért Takács János szerint az államháztartás konszolidációja mellett el kell kezdeni az oktatási reformot is.

Tóth Kata összeállításában először Takács Jánost, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnökét, majd Mészáros Zoltánt a Philips Hungary ügyvezető igazgatóját kérdezte.

A GKI legfrissebb tanulmánya szerint az első negyedévben javult Magyarország versenyképességi indexe, mégpedig 1,6%-kal. A GKI gazdaságkutató elmondása szerint ez a javulás a régiós középmezőnyt jelenti az ország számára. A magyar versenyképességi index növekedésének forrása a kivitel ütemének gyorsulása, a munkaerőköltségek csökkenése, illetve a forint euróval szembeni gyengülése volt.

Az index Romániában – az elmúlt évekhez hasonlóan -  kiugróan javult,  7 százalékponttal nőtt. – mondta a GKI kutatásvezetője.

Az üzleti környezetet mérő index viszont jelentősen csökkent az első negyedévben, és megközelítette a 2006-os mélypontot. Viszt Erzsébet kiemelte, hogy romlott az állami magatartás kiszámíthatóságára vonatkozó részindex értéke. Ez elsősorban az első negyedévre eső népszavazásra  és a kisebbségi kormányzásra vezethető vissza. A kutatásvezető hozzátette: emelkedett azoknak a száma, akik szerint az üzleti környezet bizonytalanabbá vált.

A két indexet negyedévente számolja a GKI gazdaságkutató intézet.

Viszt Erzsébet kutatásvezetővel Szabó Rezső beszélgetett.