Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nagyon nagy a lakossági támogatása annak, hogy ne kerüljön be génkezelt kukorica, és az ügy ötpárti támogatást is élvez. Mint mondta, a brüsszeli szavazás előtt sok szinten folyt a lobbizás: segítettek mások mellett az európai parlamenti képviselők is, de például Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is fellépett ennek érdekében a vasárnapi EU-csúcsértekezlet margóján. 

- Látni lehet, hogy ha valaminek ilyen széles körű támogatottsága van, Magyarország nagyon sikeres tud lenni - vonta le a következtetést Göncz Kinga. 

Mint fogalmazott, az ő jelenléte is a külügyi és a környezetvédelmi tárca közti szoros együttműködést és közös lobbizást fejezte ki. 

Az európai parlamenti képviselők közül Hegyi Gyula (MSZP) is közleményben üdvözölte a tegnapi eredményt. "A kormány karakán kiállása, a hazai politikusok és civil szervezetek páratlan közös lobbi munkájának köszönhetően így fennmarad a magából mérget kibocsátó amerikai GMO kukorica hazai termelési tilalma, és ezáltal megmarad Magyarország GMO mentessége, ami növeli a magyar mezőgazdasági termékek erkölcsi értékét és versenyelőnyét" - fogalmazott. 

Kiemelte Göncz Kinga annak a javaslatnak a felvetődését is, hogy az unióban a jelenlegi közösségivel szemben tegyék tagállami illetékességgé a génjeikben módosított növényekkel kapcsolatos döntéseket. Most erről nem született határozat, de a vita a jövőben várhatóan folytatódik.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországnak komoly szakmai érvei is voltak. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ezek között megemlítette, hogy a mostani szavazáson szóban forgó kukoricafajta rontja a talaj termelékenységét, negatív hatással van a "nem célszervezetekre" (például más lepkékre, rovarokra), továbbá maga a növény nagyságrendekkel több növényvédőszert termel, mint amennyi egyszeri permetezéssel engedéllyel kijuttatható. 

A találkozó többi témája közül Göncz Kinga kiemelte a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz készítendő uniós álláspontot. Mint mondta, az EU részéről szükségesnek látják, hogy a jelenlegi szerződésekben még nem szabályozott, 2012 utáni időszakra a világ minden fejlett állama tegyen kötelezettségvállalást, mégpedig az unióhoz hasonló mértékűt. Szükség lenne "legalább a gazdagabb" fejlődő országok részéről is vállalásra.

Faragó Tibor, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője jelezte, az unió jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat szeretne elérni a lehető legtöbb országtól. 

Mint mondta, a fejlődő világtól nem elsősorban csökkentést várnak, hanem azt, hogy a gazdasági növekedéstől maradjon el jelentősen a környezetterhelés emelkedése.

 Az unió mindennek érdekében tanácsosnak látja egy átfogó pénzügyi támogatási rendszer létrehozását is, amely elsősorban a fejlődő térséget segítené.