Vegyük sorba ezeket:

Market order (piaci megbízás): a piacon éppen aktuális vételi árfolyamon jutok hozzá a papírhoz.
Előnye: biztos, hogy teljesülni fog a megbízás.
Hátránya: nem tudom előre, hogy milyen áron fog teljesülni.
Mikor: olyankor alkalmazom, amikor nagyon volatilis a piac és nem akarom bekorlátozni magam limitárral és vállalom annak a kockázatát, hogy nem tudom előre milyen áron fog teljesülni a megbízásom.

Limit order (céláras megbízás): általam megadott áron teljesülhet csak a megbízás. A megbízásom addig van bent a piacon nyitott állapotban, míg nem teljesül, vagy míg le nem jár (erről később).
Előnye: előre tudom kalkulálni a költségeim, kizárólag általam megadott áron teljesülhet.
Hátránya: ha a piacon nem találok ezen az áron eladót, akkor soha nem fog teljesülni a megbízásom. 
Mikor: ha nem akarok többet fizetni egy instrumentumért, mint az általam elképzelt ár.

Stop loss order (stop loss megbízás): ha a részvény árfolyam eléri az általam megadott szintet (stop), akkor a pozícióm automatikusan eladásra kerül. A veszteségek minimalizálására használható megbízási forma. Amikor az árfolyam eléri az általam megadott stop szintet, automatikusan életbe lép egy eladási market order, vagyis az éppen aktuális árfolyam fog teljesülni a megbízásom.
Előnye: veszteséget lehet vele minimalizálni.
Hátránya: mivel market order-ként aktiválódik, ezért előre nem tudom, hogy mennyin fog teljesülni a megbízás.
Mikor: ha minimalizálni akarom a veszteséget, de a papír volatilitása miatt ezt market order-ként adom meg.

Stop limit order (stop céláras megbízás): ugyanaz mint a stop loss, azzal a különbséggel, hogy megadhatom, hogyha elérte a stop szintet az árfolyam, akkor milyen áron lépjen életbe az eladási megbízásom.
Előnye: pontosan tudom előre, hogy mennyinél lép életbe a stop és hol kerül eladásra a papírom.
Hátránya: ha nagyon volatilis a piac, az árfolyam átugorhatja a megadott stop limit szintet és soha nem fog teljesülni a megbízásom, vagyis soha nem fogok tudni kilépni a vesztes pozíciómból.
Mikor: ha előre meg akarom határozni, hogy a stop megbízás milyen céláron teljesüljön, még akkor is, ha erre semmi garancia nincsen.

Trailing stop order (követő stop megbízás): ugyanaz mint a stop loss order, de folyamatosan változó szinttel. Megadhatom, hogy a jelenlegi árszint alatt mennyivel lépjen életbe a stop loss order. Tehát itt nem egy fix árat adok meg, hanem egy olyan értéket, amivel ha lejjebb kerül az árfolyam, akkor aktiválódik a stop loss megbízás. Ezzel lehetővé tudom tenni, hogyha az ár folyamatosan emelkedik, akkor a stop szintem is azzal együtt emelkedik.
Előnye: automatikusan követi a stop szint az aktuális árfolyamot, így képes leszek arra, hogy a profitot is bebiztosítsam, ha az irányomba mozdult el a papír. Például vettem egy papírt 50-en, és beállítottam, hogyha 5-el lejjebb kerül az árfolyam, akkor adja el a rendszer. Ez indulásnál 45. Ahogy emelkedik a papír, ez is emelkedik. Tehát ha 70-nél van a papír, akkor a stop szint megemelkedett 65-re. Így ha hirtelen esés áll be a papírban, akkor sem bukom el az eddig profitot, hanem automatikusan 65-ön kiszállok. A szokványos stop loss esetében a stop szint folyamatosan változatlan, így a profitomat nem tudom vele biztosítani emelkedés esetén.
Hátránya: ha van egy nagyobb visszatesztelés az emelkedő trendben, akkor kizárhatom magam a pozícióból. Ezért érdemes tágra venni a stop szintet, hogy visszatesztelés esetén is tudja követni az árfolyamot.
Mikor: ha garantálni szeretném a meglévő profitomat egy esetleg bezuhanás esetén.

Trailing stop limit order (követő stop céláras megbízás): ugyanaz mint az előző, de céláras a megbízás. Az igaz rá, amit a stop limit order és a trailing stop order esetében írtam. Tehát követi a stop az árfolyamot az általam megadott értékkel, de ha aktiválódik, akkor egy bizonyos céláron teljesülhet csak a megbízás. Eddig nem nagyon volt olyan piaci körülmény, amikor ezt alkalmaztam volna, így a továbbiakban nem tárgyaljuk. Ha előtérbe kerül egy pozíció során, akkor teszek róla említést.

Most, hogy már tudom milyen megbízásokat adhatok a brókeremnek, vagy vihetek be a kereskedési rendszerembe, sokkal magabiztosabban tudok mozogni a tőzsdei piacon. A profit és veszteség szempontjából nagyon nem mindegy, hogy milyen megbízásokkal dolgozom. A következő cikkemben arról fogok írni, hogy milyen ütemezéssel tudom ezeket a megbízásokat beadni a rendszernek és azok meddig érvényesek.

Tanulság: T37 - Körültekintően kell bánni a megbízási típusokkal, mert nagyban befolyásolják az elérhető profit és elszenvedhető veszteségi szinteket.

A történet folytatását a Gazdasági Rádió ezen szekciójában tudja nyomon követni, azonban ha már most késztetést érez Magában, hogy a többi fejezetet is elolvassa, azt regisztráció után az oldalamon teheti meg, melynek címe: http://www.opcioguru.com

Ha kíváncsi a sorozatban eddig megjelent cikkekre, itt megtalálja:

2009.03.04. Mégis, mi határozza meg egy részvény árát?

2009.02.25. Dúl a harc a részvénypiacon - kik között folyik a verseny?

2009.02.16. Hol találok charting weboldalakat?

2009.02.09. Milyen chart típusok léteznek?

2009.01.30. Mihez kezdjek a bőség zavarában?

2009.01.21. Folytassuk Amerikában, mik azok az indexek?

2009.01.13. A magyar piac unalmas - irány Amerika

2009.01.06. Miért beszél mindenki a "mozgó átlagokról"?

2008.12.23. Támasz vs. ellenállás - mik ezek a szintek?

2008.12.15. "Trend is your friend" - avagy ússzunk az árral

2008.12.08. Fundamentális kontra technikai elemzés

2008.12.01. A sikeres tőzsdei karrierhez vezető 10 alapelv

2008.11.24. Stíluskeresés - Ön befektető vagy trader?

2008.11.17. "Brokers make you broke"

2008.11.10. A garantált bukás elkerülése

2008.11.03. Az eső trend nem feltétlen jó belépési szint

2008.10.25. Tényleg akár én is vehetek részvényeket?

2008.10.20. Befektetési alapok -avagy az első rossz döntések egyike

2008.10.11. A pénz is csak egy fogalom - van fogalma róla?