Na még egyszer utoljára beszéljük át a trend fogalmát és annak meghatározását. Elemi fontossággal bír a további technikai elemzések során. Ezért is vettem át újra a támasz és ellenállás kérdését is.

 

Eső és emelkedő trend létezik. Nagyon sokan beszélnek a trendről, de kevesen tudják, hogyan kell a trendet sikeresen azonosítani, ugyanis nem mindegy, hogy milyen időtávban gondolkozunk. A trend megállapítása természetesen nem garancia a jövőbeli trend eltaláláshoz. A múlt teljesítménye soha nem garancia a jövőbeli teljesítményre. A meglévő trend beazonosítása növelheti az esélyeink valószínűségét.

Többféle módja van egy adott trend megállapításának:

1. Időtáv, ármozgás
Mint ahogy a T-Story 23. részében lévő ábrákon is láthatta, ezekben az esetekben a részvény aktuális trendje magától értetődő, könnyen meg lehetett állapítani. Mi a helyzet azokkal a részvényekkel, ahol nem ennyire egyértelmű a dolog? Ott hívhatjuk segítségül a mozgóátlagokat.

2. Mozgó átlagok
Kétfajta mozgóátlag létezik: szimpla és exponenciális. A kettő között az a különbség, hogy a szimpla mozgó átlag az elmúlt X nap árainak matematikai átlagát veszi és azt jeleníti meg egy vonalon. Az exponenciális a legutolsó nap elmozdulását súlyozza és úgy rajzolja fel a vonalat. Elterjedtebb változatai a 5, 20, 50, 200 napos mozgó átlagok, vagy angol terminológiával, SMA (Simple Moving Average), EMA (Exponential Moving Average).

Kétféleképpen tudjuk használni a mozgóátlagokat trend azonosítására.

Egy mozgóátlag felrajzolása a grafikonra és annak figyelése, hogy az éppen aktuális árfolyam hol helyezkedik el az átlaghoz képest. Ha alatta, akkor csökkenő a trend, ha felette akkor emelkedő.  Példák:

 

A POT árfolyama folyamatosan emelkedett egy bizonyos pontig, ahol megállt, megtört és elindult lefelé. Ez egy csökkenő trendet jelzett előre. Azt is jól lehet látni az ábrán, hogy a mozgóátlag csak később követi a csökkenést. Ezért is hívják a mozgóátlagokat "lagging" indikátoroknak, azaz olyan indikátornak, amik csak az eset bekövetkezte után mutatják a változást. Így soha ne hozzon befektetési döntést kizárólag SMA alapján, de arra tökéletes, hogy a trendet azonosítsa vele illetve észrevegye a trendfordulót.

A leghatékonyabb megoldás két mozgóátlag keresztezésének vizsgálata. Például ha a 20 napos mozgóátlag felfelé átlépi az 50 naposat, az emelkedő jel, ha lefelé, az csökkenő jel. Az, hogy milyen időhorizontot használ a mozgóátlaghoz, függ a kereskedési stílusától.

Nagyon jól látszik CEPH esetében, ahogy a 20 és 50 napos SMA keresztezése trendfordulót jelentett kétszer is. Amint beesik a 20 napos az 50 napos alá, érdemes figyelni az ármozgást. Itt is látszik az SMA lagging jellege, vagyis jóval később jelezte a trendfordulót, mint maga az ármozgás. Ezért sem alkalmas közvetlenül befektetői döntés meghozatalára.

 

A MET tökéletes példa az esésre. A 20 napos felülről keresztezte az 50 naposat és onnantól tisztán látszik az eső trend. De itt is megfigyelhető, hogy mennyivel később látszott csak meg az SMA-n a trendforduló, viszont a trend beazonosítására tökéletes.