A külügyminiszter kijelentette, hogy ebben a percben Szlovákia Magyarország egyetlen problematikus szomszédja. Mint mondta, miattuk nevezte forró nyárnak az elmúlt időszakot.

Emlékeztetett arra, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását és az ország augusztus 21-én megtagadta Sólyom Lászlótól a belépést. Szavai szerint ettől fogva fordult válságosra a két ország kapcsolata, amely állapotot a Bajnai Gordon és Robert Fico közötti szécsényi találkozó zárt le.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a két miniszterelnök közös, 11 pontos nyilatkozatában kijelentette, hogy kölcsönösen elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának véleményét és minden ajánlását.

A külügyminiszter emellett viszont fontosnak nevezte, hogy nem szabad provokálni Szlovákiát, tiszteletben kell tartani a szlovák állam területi integritását, határait, szuverenitását, mert erre minden állam igényt tart. Kitért arra is, hogy mostantól kezdve nem a nyelvtörvény szövegének elvi értelmezése a fő cél, hanem a konkrét esetek kezelése.

"Azt üzentem a szlovákiai magyaroknak, hogy beszéljenek bátran magyarul, ne féljenek semmitől, mögöttük áll az európai közvélemény" - mondta Balázs Péter.

Sólyom László kitiltásáról viszont úgy vélekedett, hogy megengedhetetlen ami a köztársasági elnökkel történt augusztus 21-én. Elmondta, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú keretben reagálták az esetre. Közölte, hogy most mindkét dokumentumra várják a választ és ha ezek megérkeznek, utána döntenek a további jogi lépésekről.

Kitért arra is, hogy a 11 pontos nyilatkozaton akcióterv formájában mennek végig a jövő héten szlovák kollégájával, eldöntik, hogy az ügyben kinek mi a teendője és ezt dátumra lebontva konkretizálják.

Balázs Péter fontos témának nevezte a 2011-es magyar elnökség előkészítését. Leszögezte, egyetlen napot sem lehet kihagyni az előkészítésben, mert annak az elnökség látná a kárát. Emlékezetett arra, hogy egy, a kormány keretén belül dolgozó munkacsoport foglalkozik az elnökséggel, illetve egy négypárti országgyűlési bizottság kíséri figyelemmel a felkészülést.

Elmondta, hogy formát öltött a magyar elnökség költségvetése. Az elköltött pénzekről azt mondta, hogy jelenleg 3,9 milliárd forintnál tartanak és jelenleg úgy látják, hogy árfolyamtól függően 110 millió euróból megoldható az elnökség. Szavai szerint ez az összeg "egy színvonalas, de mértéktartó elnökségre ad lehetőséget.

A magyarországi helyszínek kapcsán megjegyezte, hogy mindenki szeretne vendégül látni rendezvényeket, amire lesz is mód, de a legmagasabb színtű eseményeket biztonsági, színvonalbeli és közlekedési távolsági okokból koncentrálni kell.

Arra is kitért, hogy Magyarország igazi "trió elnökségre" készül, a belga, magyar és spanyol hármas együttműködik, senki nem akar a többiek rovására tündökölni.

A szomszédos országokra áttérve felhívta a figyelmet a holnapi, barcsi közös horvát-magyar kormányülésre. Ezek mellett folynak az osztrák-magyar és román-magyar kormányülés előkészületei is, miközben Szlovéniával is terveznek egy hasonló eseményt.

Kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetésben a Külügyminisztérium az ideinél valamivel több pénzt kap, de ebben benne van az EU-elnökség előkészítésére fordítandó összeg is.

A külügyminiszter a gazdasági világválság kapcsán kiemelte, hogy a húsz legerősebb gazdasággal rendelkező ország, a G20-ak, mint egy új nemzetközi együttműködési forma emelkedett ki az együttműködésből. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión keresztül ezen Magyarországot is képviselik.

A világ meghatározó gazdasági szereplői kapcsán elmondta, hogy még az ősz folyamán találkozik az orosz és a török külügyminiszterrel, miközben Sólyom László meghívására Magyarországra érkezik a kínai alelnök.

Kitért arra, hogy jövő héten Bajnai Gordon kormányfő illetve néhány nappal később ő is az Egyesült Államokba látogat. Hozzátette, hogy novemberben Abu Dhabit, Dubait és Kuvaitot keresi fel.

A válságövezetek kapcsán aggodalmát fejezte ki Irán miatt. Úgy fogalmazott, hogy az országban a választásokat követően egy hatalmi harc bontakozott ki, miközben nem sikerült nemzetközi ellenőrzés alá vonni az ország nukleáris programját.

Az Európai Unióról szólva emlékeztetett arra, hogy Írországban október 2-án szavaznak a lisszaboni szerződésről, amelyet követően Németországban, Csehországban és Lengyelországban befejeződhet a ratifikációs folyamat. Ha ezek megtörténnek, akkor megnyílik az út az EU-t megújító intézményi változások előtt.

Az unió bővítése kapcsán elmondta, hogy üdvözölték Szlovénia és Horvátország megegyezését a két ország tengeri határairól, mert ezzel felgyorsulhat a horvát csatlakozási tárgyalás, amelyet Magyarország is támogat.