Kiemelte: a törvényjavaslat alapvető célja a kötelező nyugdíjrendszer második pillérének, a magánnyugdíjrendszernek a megerősítése, annak érdekében, hogy feladatait magas színvonalon lássa el.

A törvény elfogadása esetén a biztosítottak már az aktív életszakaszban felmérhetik, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék megállapítását tenné lehetővé - jelentette ki az államtitkár.

Hozzátette: a járadék kiszámítása közérthető módszerrel, a felhalmozott megtakarítás és a szolgáltatók által megadott járadéktényező szorzataként határozható meg.

Kiemelte azt is: a férfiak és a nők esetében megegyező feltételekkel határozzák meg az ellátást.

Katona Tamás hangsúlyozta: a versenyszolgáltatók inflációkövető indexálást biztosító járadékterméket, valamint a csak nominális értéktartást biztosító terméket, garantált összegű járadékot is nyújthatnak.

A járadék megállapításakor a tag azt is megválaszthatja, hogy kizárólag saját magának ellátást biztosító, úgynevezett egy életre szóló járadékot, vagy két életre szóló ellátást vesz igénybe - tette hozzá. Utóbbi esetben a biztosított halálát követően az általa társbiztosítottnak megjelölt közeli hozzátartozója részére, annak haláláig a járadékösszeg 30 százalékát folyósítanák - áll a javaslat indoklásában.

Az államtitkár elmondta: jelenleg a pénztártagok formailag tulajdonosai a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az intézményi struktúra legfőbb ellentmondása a tényleges, felelős tulajdonos hiánya - tette hozzá, majd folytatta: a döntési felelősség a valójában ügyfeleknek tekinthető magánnyugdíj-pénztári tagokra hárul.

Katona Tamás szerint az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét.

Ennek következtében az újjáalakult magánnyugdíj-intézményt, melynek javasolt megnevezése a magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság lesz, a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik - jelentette ki.

Mint hangsúlyozta, a szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, beleértve a működés, befektetés, valamint a járadékszolgáltatás során felmerülő kockázatokat, fedezetet kell biztosítani.

Ezt a fedezetet részben a tulajdonos saját forrásából, részben pedig a tagok befizetéseiből képzett tartalékokból, valamint a Magánnyugdíj Garanciaalap forrásaiból alakítják ki - mondta az államtitkár.

Közölte: a magánnyugdíj-pénztárak átalakulását követően 2013. januárjától működhetnek az új intézmények.