Miért várt hét évet a regény megírásával?

Mert az első regény hirtelen sikere és a vele járó ismertség inkább elbizonytalanított, mint megerősített volna magamban. Ennyi időbe tellett feldolgoznom.

Mennyit és miben fejlődött az előző regényhez képest?

Az elsőt ösztönösen írtam – persze jónéhány évnyi rádiós újságírással a hátam mögött. Másodjára igyekeztem felismerni a saját gyengéimet – ilyen a szentimentalizmusom –, de az erősségeimet is, mint például az irónia. Ezeket az eszközöket a mostani könyvben tudatosan kerültem, illetve alkalmaztam.

Tanulta az írást?

Minden könyvből rengeteget tanulok az írásról. Hetente átlag két regényt olvasok, és totál elvonásom van, ha éppen nincsen jó regény az éjjeliszekrényemen. De tanulni, tudatosan először a szerkesztőm által tanultam.

Egyes szám első személyben írta a könyvet, és akad benne önéletrajzi ihletésű történet. Nem fél, hogy Kéki Katával azonosítják?

Ez az első regény esetében már megtörtént, városi legenda lett. De nagyhírű írókollégámmal, Flaubert-rel ellentétben én bizton állíthatom, hogy Kéki Kata nem én vagyok. Kéki Katát én találom ki, még akkor is, ha a regények kiindulóhelyzete az én életem egy-egy alaphelyzete volt.

Új könyvében már nem az a kérdés, hogy miként fogjunk pasit, hanem hogy hogyan szabaduljunk meg tőle, ha nem a megfelelő, és hogy tartsuk meg, ha ő az igazi. De ki a megfelelő és ezt ki mondja meg?

Jó kérdés. Sokan adhatnak tanácsot – elsősorban a lélektan szakembereire gondolok –, de dönteni csak egyedül lehet. Persze, kellő önismeret birtokában. Én ebben hiszek.

Milyen további kérdéseket tárgyal a regény, mi a fő üzenete?

Leginkább a felelősségvállalás kérdését járja körül, és az örök női kérdést, a megfelelés kényszerét, a terézanyuzást: hogy kell- e rendes, kedves, jámbor nőnek lennünk ahhoz, hogy szeressenek minket, akár azon az áron is, hogy önmagunkból feladunk előbb kicsit, aztán egyre többet..., vagy nem kell. Üzenet továbbá, hogy mindenki a saját szerencséjének kovácsa, de legalábbis tehet érte nagyon sokat. Nem muszáj továbbvinni az örökölt átkos családi mintákat, meg lehet tőlük szabadulni tudatos melóval és persze, rengeteg

humorérzékkel.

A helyesírással hogy áll? Miért nagybetű a Neked, és miért nincs utána vessző?

Mert vessző nélkül játékos: nem lehet tudni, kinek nesze, az olvasónak, vagy nekem, a szerzőnek, vagy Kéki Katának?!

Beerősített az interneten és a blogja is elindult. Mi a célja a virtuális jelenléttel?

Egyrészt szerintem kötelező. Az írott szó a neten ugyanolyan fontos, mint a könyvben, csak sokkal demokratikusabb. Másrészt a terezanyu.hu alcímével, – „Az Olvasó Nő” – azt is szeretném jelezni, hogy tudom, általában a könyveket, így nyilván az én könyveimet is, legalább nyolcvan százalékban nők olvassák. Valamiért mégis gyakran lekezelően emlegetik a „női könyveket”. Aki ezt mondja, az a könyvet olvasók túlnyomó többségét becsüli alá. A honlapommal van egy olyan titkos álmom, hogy a női könyvnek presztízse legyen, és ne lehessen lesajnálóan emlegetni azokat.