Hangsúlyozta: a pénztártagok nem éreznek sokat a részletszabályok változásából, legfeljebb annyit, hogy átláthatóbb lesz a rendszer, biztonságosabb és kiszámíthatóbb a járadékszolgáltatás. A jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját is - tette hozzá a szakállamtitkár. Az átalakítást, a tulajdonosi jogokat érintő kérdésekben az igazságügyi tárca alkotmányjogászaival is folyamatosan konzultáltak. Az pedig, hogy a tagok a biztosítókban már nem tulajdonosok, nincs hatással megtakarításaikra - hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett rá, hogy a tagok döntő többsége eddig sem gyakorolta tulajdonosi jogait, és e jog egyébként sem forgalomképes.

A magánnyugdíjpénztárak mögött olyan tőkeerős tulajdonosokra van szükség, amelyek, ha kell, be tudnak állni "a pénztárak mögé". A korábbi rendszerben ezt maguknak a tagoknak kellett volna megtenniük - hívta fel a figyelmet és emlékeztetett rá, hogy hasonló helyzet alakult ki biztosító egyesületeknél. Itt is a tagoknak kellett volna tőkéjükkel "a csődbe jutott biztosító mögé állni", amit nem is tudtak megtenni.

A magánnyugdíjbiztosító részvénytársaságoknak szigorú tárgyi, szakmai és személyi követelményeket írnak elő, egyebek között a szavatoló, biztonsági tőkére vonatkozóan és azokat a PSZÁF fogja ellenőrizni. Így az esetleges problémás helyzetek kivédését a társaságok tőkeereje biztosítja. A járadékszolgáltatás biztonsága érdekében külön szavatoló tőkét kell a szolgáltatóknak képezniük. Mind a felhalmozási, mind pedig a járadékszolgáltatási szakaszban mögöttes garanciaként a garanciaalap, illetve végső soron a magyar állam garantálja a megtakarításokat és a járadékszolgáltatásokat - hívta fel a figyelmet.

Annak érdekében, hogy a kis pénztáraknak is lehetősége legyen az átalakulásra, a biztonságitőke-követelmény létszámarányosan került meghatározásra.

Szükségessé tette az átalakítást az is, hogy szabályozatlan volt a hamarosan induló járadékszolgáltatás és erre a pénztárak nem is lettek volna képesek. Tehát az intézményrendszer átalakítása és a járadékszolgáltatás szorosan összefügg - tette hozzá az államtitkár.

Az új rendszert illető bírálatok közül az örökölhetőséget illetően leszögezte: a szabályozás pontosan ugyanaz, mint volt, semmi nem változik. Felhalmozási időszakban meg lehet nevezni egy, vagy több kedvezményezettet, akik örökölhetik a felhalmozott vagyont. A kifizetési időszakban pedig a tag igényelhet két életre szóló járadékot is. Ebben az esetben halálakor az általa megjelölt személy kaphatja meg a korábbi járadék 30 százalékát. A mérték ezzel összhangba kerül a tb nyugdíjjal.

Az egyösszegű kifizetést illetően Végh Szabolcs emlékeztetett rá: a nyugdíjszolgáltatás alapvető filozófiája, hogy az nem egyösszegű kifizetés, hanem járadékszolgáltatás. Pont úgy, mint a tb rendszerben, hiszen csak így biztosítható a több évtizedre szóló ellátás kifizetése. Ezért továbbra is szűk határok között van lehetőség az egyösszegű kifizetésre: a nagyon kicsi és a nagyon magas járadéknál lehetséges ez. Utóbbinál csak a járadék felső határát meghaladó részre vonatkozik - mondta és emlékeztetett rá, hogy a járulékfizetésnek is van felső határa. Ez is az összhangot erősíti a tb nyugdíjjal - fűzte hozzá. Az egyösszegű kifizetéseknél a járadék alsó határa a minimálnyugdíj 5 százalékánál kevesebb összeg, felső határa pedig - a tb nyugdíjjal együtt számítva - a megelőző évi nettó átlagkereset 3,6-szorosa (jelenleg mintegy 429 ezer forint).

A rendszer olcsóbbá válik, nem csak azért mert 2014-ig felére csökkennek a vagyonkezelési költségek, hanem azzal is, hogy a rendszer átláthatóbb lesz - erősítette meg. A maximum 5 százalékos járadék átváltási költség sem tekinthető magasnak nemzetközi összehasonlításban, hiszen más országokban ez 8-10 százalék között van. Ez az összeg fedezi a tartalékképzés és a működési költségek egy részét is, mint ahogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is a járulékbefizetés egy része biztosítja a működési költségeket.