Szollár Domokos szóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: Bajnai Gordon miniszterelnök azért kezdeményezte a döntési moratórium bevezetését, mert bárki is alakítson új kormányt, annak nem akarják szűkíteni a mozgásterét.

A kormányszóvivő a személyi döntések tilalmáról szólva leszögezte: 2010. március elsejét követően az új kormány minisztereinek kinevezéséig nem lehet új vezetőket kinevezni sem a minisztériumoknál, sem a központi államigazgatási, sem azok helyi szerveinél. 

Bajnai Gordon

Március elseje után már nem adományozható a minisztériumokban szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím, illetve nem adható célfeladat a köztisztviselőknek, akik az idei év első két hónapjára kaphatnak csak céljuttatást - emelte ki Szollár Domokos. 

A hosszabbtávú kötelezettségvállalások, közbeszerzések, szerződések kapcsán azt mondta: a központi államigazgatási szervek, a költségvetési szervek, és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok mostantól egészen a választásokig csak olyan közbeszerzési eljárást írhatnak ki, amelynek eredményéről a következő kormány megalakulását követően döntenek. 

Ez alól kivételes esetben, halaszthatatlan beszerzések esetén lehet felmentést kérni - szögezte le, hozzátéve: a kormány döntése nem érinti a már futó közbeszerzéseket. 

Szollár Domokos aláhúzta, hogy a minisztériumokban, a központi költségvetési szerveknél 2010. április elsejét követően csak a közfeladatok zavartalan ellátásához szükséges kötelezettségvállalásokról születhet döntés; ezt a kormány kérésére a kincstárnokok ellenőrizik majd. 

Április elsejétől nem köthető egyedi támogatási szerződés közhasznú és kiemelten közhasznú társaságokkal - sorolta. 

A központi államigazgatási szervek, a költségvetési szervek, és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok április elseje után 10 millió forintnál nagyobb értékű vagyon átruházásáról, illetve hasznosításáról csak abban az esetben hozhatnak döntést, ha ehhez a kormány nyilvánosan megjelenő határozatban hozzájárulását adja - ismertette a kabinet szerdai döntését a szóvivő. 

Kitért arra is, hogy április elsejétől az új kormány kinevezéséig az uniós pályázatok bíráló bizottságai nem tesznek javaslatot projektek támogatására. 

Szollár Domokos hangsúlyozta: megbízási szerződést sem lehet meghosszabbítani, ha az lejár a követő kormány hivatalba lépéséig.

A döntési tilalom példa értékű, európai lépése a Bajnai-kormányak, a magyar demokrácia történetében még nem fordult elő, hogy a választás évében a hivatalban lévő kormány a következő kabinet mozgásterére tekintettel legyen - hangsúlyozta a szóvivő. 

Szollár Domokos kérdésre válaszolva leszögezte: a döntés nem azt jelenti, hogy márciustól ügyvezetőként dolgozna a kabinet. 

A kormány működik majd és döntéseket hoz, de "kötelezettségvállalás, kinevezések, bebetonozás" nem történik március elseje után - fogalmazott. 

Arra a felvetésre, hogy miért nem lehetett előbbre hozni a határidőket, a kormányszóvivő azt mondta: olyan értelmes határt húzott a kormány, amely nem veszélyezteti az ország működőképességét, mégis megteremti a következő kabinet mozgásterét. 

Emlékeztetett: 2002-ben a két választási forduló között, a második forduló után a leköszönő kormány kötelezettségvállalásai megkötötték utódja "kezét". 

A Horváth Csaba kormánybiztos "KRESZ-módosítási jogosultságát" firtató kérdésre Szollár Domokos azt válaszolta: kedden este döntött úgy a kormány, fel kell szabadítani a buszsávokat, hogy a BKV-sztrájk miatt ezzel is segítsék a főváros közlekedését, e javaslat megvalósítását azonban a rendőrségre bízták. 

A cafetéria-rendszert érintő kérdés kapcsán a kormányszóvivő azt hangsúlyozta, hogy eddig is volt béren kívüli juttatás a minisztériumokban a köztisztviselőknek, és 2010-ben is "megy tovább a rendszer". Kitért arra, hogy néhány tárcánál a cafetéria bruttó összege emelkedett, de "nettó értékben" az érintettek a cafetéria megadóztatása miatt kevesebbet kapnak. 

Szollár Domokos megjegyezte: bár a köztisztviselőknek megmaradt a béren kívüli juttatás, jövedelmük 2010-ben jelentősen, 16 százalékkal csökkent.