"Katasztrófa, ami történt, köröskörül holttestek hevernek, a parlament beomlott épületéből hallani lehet a romok alatt rekedt emberek segélykiáltásait, a kórházak zsúfolásig vannak sérültekkel" - így írta le a fővárosban uralkodó állapotokat Haiti elnöke.  A magyar külügyminisztérium szerint nincs hazai áldozata vagy sérültje a katasztrófának.

Az országot súlytó Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengésben többszázezren veszthették életüket, kormányzati épületek, iskolák és egy börtön is összedőlt. A Vöröskereszt becslése szerint a lakosság egy harmada szorulhat sürgős segítségre. A Magyar Református Szeretszolgálat mentőcsapatának nemzetközi ügyekért felelős vezetője Rádiónknak azt mondta: angol partnerük elmondása szerint katasztrófális a helyzet a fővárosban és környékén.

Osgyán Dániel elmondta, hogy hatalmas katasztrófáról van szó, az ENSZ is külön közgyűlést hívott már össze, mert annyira súlyos a helyzet.

A nemzetközi közösség azonnal aktivizálta magát: az európai unió 3 millió eurós segélyt szabadított fel, de a legtöbb uniós ország külön –külön is több milliós felajánlást tett. Milliódolláros segélyeket és mentőalakulatokat küld az országba Kína és Brazília is. Nehezíti ugyanakkor a mentést, hogy az amerikai hatóságok törölték a Haitira induló járatokat, így számos mentőalakulat – köztük a Magyar Református Szeretszolgálat csapata - nem tud bejutni az országba.

Most még csak az a kezdeti fázis van, hogy elkezdik keresni a túlélőket, és ellátni a sérülteket azzal a kapacitással, ami van – mondta el rádiónknak Osgyán Dániel. Hozzátette: komoly gondot okoz, hogy a kisebb civil szervezetek – köztük a magyarok is – nem tudnak effektív munkát végezni, hiszen több járatot is töröltek a légiközlekedésben.

A külügyminisztérium információi szerint nincs magyar áldozata vagy sérültje a katasztrófának. A tárca szóvivője hozzáfűzte: Haiti egészét már eddig is az utazásra nem javasolt kategóriába sorolták. Mátrai Zsuzsanna elmondta, hogy Haitin nincs magyar külképviselet, de eddig az utazási irodáktól nem kaptak olyan visszajelzést, hogy lett volna magyar utazó a karib-tengeri országba.

Komoly károk érték a katasztrófa sújtotta országban jelen lévő mintegy 10 ezer fős ENSZ missziót is. A szervezet haiti központja összedőlt, legkevesebb 16 munkatársa elhunyt, és akár a 150-et is elérheti az eltűnt ENSZ alkalmazottak száma.

Hallgassa meg Ön is Madács Nóra összeállítását!

A hanganyag hossza: 3 perc 49 másodperc

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY A HAITIBAN TÖRTÉNTEKRŐL

Haiti a 20 legszegényebb országok egyike, ahol a függetlenség óta több tucatnyi puccs és egy véres diktatúra miatt a nyolcvanas évekig lényegében nem történt fejlesztés és beruházás. Naponta egy dollárból vagyis kevesebb mint kétszáz forintból élnek a haitiak. Több mint kétszáz éve volt utoljára a mostanihoz hasonlóan súlyos földrengés a közép-amerikai szigetországban.

Teszler B. István a Zsigmond Király Főiskola tanára szerint az ország szegénysége, az infrastruktúra hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy kártyavárként omlott össze minden, beleértve az elnöki palotát is. Haiti a latin-amerikai kontinensen is magasan a legszegényebbnek számít, naponta valamivel több mint egy dollárból vegetál a lakosság.

A rádiónk által megkérdezett szakértő elmondta, hogy Haiti nyerte el először függetlenségét a latin-amerikai térségben, az ezt követő időszak azonban a diktatúrák és puccsok időszaka. Az 1980-as évek végéig az úgynevezett Duvalier-család elképesztő mértékig kizsigerelte az államot – mondta Teszler B. István.  Ezután, egészen két-három évvel ezelőttig állandó puccsok, zavargások, és polgárháborúk voltak.

A Zsigmond Király Főiskola tanára mindemellett azzal indokolta a külföldi beruházások elmaradását, hogy a korrupció, és a bűnözés is igen magasnak tekinthető az országban. Haiti elmaradottsága abból a szempontból is meglepő lehet, hogy szomszédja nem más, mint a Dominikai-köztársaság, ahol igencsak más fejlettségi szinttel találkozhatunk. Még azokat az adottságokat sem tudták kihasználni, amit a környezeti adottságuk tudnának nyújtani.

A sors iróniája lehet az, hogy 2006 óta elkezdődött egyfajta pozitív elmozdulás Haiti gazdaságában, azonban most mindez összedőlni látszik.

Teszler B. Istvánnal, a Zsigmond Király Főiskola tanárával Madács Nóra beszélgetett.

A hanganyag hossza: 4 perc 51 másodperc