Az MSZP tanulmányozza a döntés indoklását, a Fidesz szerint kormány elbukott, a KDNP örül annak, hogy győzedelmeskedett az igazságosság, az MDF szerint az ingatlanadónak csak helyi adóként van értelme.

Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmiérték-alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.

A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat - tartalmazza az Ab közleménye.

Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot. 

A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. 

Az Ab - más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve - nyomatékosan rámutatott arra is, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes. 

Az Ab-hez a vizsgált törvény kapcsán több mint félszáz indítvány érkezett. A testület hétfőn harmadszor tárgyalta a határozattervezetet, majd kedden folytatta a tanácskozást, és ezt követően hozta meg egyhangú határozatát. 

A törvény szerint eredetileg 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kellett volna adót fizetni. Ebből az Alkotmánybíróság az ingatlanok után fizetett adót kedden egyhangú határozatban alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A vagyonadót először 2010-ben kellett volna bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kellett volna, először az szja-val egyidejűleg, a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig.

A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna.

Szollár Domokos kormányszóvivő korábban rámutatott: a vagyonadó a korábbi szabályok szerint az adózóknak mindössze 5 százalékát érintette volna. 

Az Ab keddi döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek.

Az értékalapú vagyonadó bevezetését a kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és a szabályok szerint az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna. A kormány úgy érvelt, hogy egyebek között a vagyonadó bevezetése teremti meg a lehetőségét a munkára rakódó terhek és a személyi jövedelemadó csökkentésére. 

Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: részletesebb nyilatkozatuk előtt még tanulmányozzák az Ab részletes indoklását. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság csak a vagyoni típusú adók egy részét törölte el.

Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a vagyonadóból tervezett csaknem 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó István megismételte: erről korai lenne addig nyilatkozni, amíg szakértőik át nem tanulmányozták az Ab indoklását. 

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője arra szólította fel a kormányt, hogy "ne kezdjen el trükközni", fogadja el, hogy vereséget szenvedett. Hozzátette: az Ab döntése világosan mutatja, hogy nem Magyarországgal, a magyar emberekkel van a probléma, hanem a kormánnyal; az ország azért nyújt rossz teljesítményt, mert rossz kormánya van, amely olyan elhibázott, igazságtalan és érzéketlen döntéseket hoz, mint az ingatlanadóval kapcsolatos törvény. 

Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője azt mondta, a kormánynak a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése ez egyszer "dugába dőlt".