A hajók közül a 25 négyzetméternél nagyobb vitorlázatú, illetve az 50 kilowattnál (kW) nagyobb motorteljesítményű adózik. A vitorlásoknál a vitorla minden négyzetmétere után évi 2 ezer forint az adó, a hajó első 10 évében, majd az adó folyamatosan csökken, és a 22 éves vitorlásnál már csak 500 forint.

A motoros hajónál kW-onként 300 forint az adó az új hajóknál öt évig, de a 16. évtől már csak 150 forint. Így például egy csaknem új 30 négyzetméteres vitorlázatú hajó éves adója 60 ezer forint, míg egy 100 kW-os motorosé csak 30.000 ezer forint.

A légi járművek megkülönböztetés nélkül adóznak, ha a legnagyobb felszálló tömegük meghaladja a 100 kilogrammot. Az új motoros repülők adója az első öt évben 100 kilogrammonként 8.000 forint. Így például az egytonnás felszálló súlyú kétéves gép adója 80 ezer forint. A 16 évesnél idősebb gépeknek viszont csak 5.000 forint az adója 100 kilogrammonként. Nem minősülnek motoros repülőgépeknek a motoros vitorlázók és léghajók.

A nem motoros légi járművek - ide értve a sárkányrepülőt, és a hőlégballont is - szintén a legnagyobb felszálló súly alapján adóznak, de a 100 kilogrammonkénti adó éppen fele a motoros gépekének.

A hajók és repülők akkor is adóznak, ha külföldön jegyezték be azokat, de a tulajdonosuk magyar illetőségű magánszemély, vagy Magyarországon bejegyzett szervezet.

A nagyteljesítményű - luxus - személyautók 125 kW (170 lóerő) motorteljesítmény felett kezdődnek. Az adó a "normál" gépjárműadó duplája 175 kW-ig, két és félszerese 200 kW-ig, míg afelett háromszoros az adó. Például az autó három éves koráig a normál adó 300 forint kW-onként, így egy 200 kW-os 2 éves kocsi éves adója 150 ezer forint.

Az MTI kérdésére a Pénzügyminisztérium azt közölte: a hajók, repülők és luxusautók adójából évi 1 milliárd forint költségvetési bevételre számítanak.