2010.01.28.

Úgy tűnik, hogy a gazdasági válság tényleg elgondolkoztatta az autófejlesztőket, a gyártókat és a használókat, és most már nem csak beszélnek, hanem tesznek is azért, hogy egyre kevésbé környezetszennyező autók is elérhetők, sőt divatosak legyenek. Ennek számos jelét látni az újabban megrendezett autókiállításokon. Nyilván így lesz ez majd idén márciusban a Genfi Autószalonon is. Mielőtt azonban odáig jutnánk, hogy a minden bizonnyal számos genfi és azután következő zöldautó-újdonságot ismertetjük, sorozatunkban áttekintjük a zöld autókkal kapcsolatos tudnivalókat, ismereteket.

Elsőként a hibrid autókkal foglalkozunk, hiszen általában ezek jutnak mindenki eszébe először, amikor „zöld autóról” van szó.

Mi a hibrid autó?

Egyszerűen és általánosan megfogalmazva minden olyan jármű, amely legalább kétféle energiaforrást használ a hajtáshoz, hibrid járműnek tekintendő. A leginkább elterjedt hibridhajtású járművek saját, beépített és „belülről” tölthető energiaforrással rendelkeznek, és ezen kívül el annak látva egy hagyományos tüzelőanyaggal üzemeltetett belsőégésű motorral is, amely adott körülmények között a hajtást is végzi – ezek a hibrid-elektromos járművek (HEV).

Ismeretesek azonban más hibrid járművek is:

• légmotor és belsőégésű motor kombinációja
• emberi erőt vagy vitorla-rendszer és elektromos hajtás kombinációja.

Természetesen, amikor e keretek között hibrid járműről beszélünk, mindig az hibrid-elektromos hajtású autóról van szó, amit azért hoztak létre, hogy kevesebb legyen a CO2-kibocsátása, és ezzel együtt az üzemanyagfogyasztása.

A hibrid autókat (HEV) is több alcsoportba lehet sorolni:

- Mikro-hibridhajtás:

Csak a teljesség kedvéért soroljuk fel, hiszen nem igazi hajtás, hanem inkább hajtás-kiegészítő. Lényegében az üzemanyag-takarékosságot elősegítő automatikus leállító/elindító rendszerről van itt szó, amely ma már egyre több autó széria- vagy megrendelhető tartozéka. Itt hajtás gyakorlatilag az elektromos indítómotor automatikus működtetésére korlátozódik. Nem igazi hibridhajtás, csak a műszaki logika kapcsán került a felsorolás elejére.

- Soros hibridhajtás:

Az autó belsőégésű motorját csak az elektromos energia fejlesztésére, az akkumulátorok generátorral való feltöltésére használják, hajtásra nem. A megoldás lényege, hogy a belsőégésű motor a fogyasztás és a légszennyezés szempontjából optimális üzemi tartományban működik.

- Párhuzamos hibridhajtás:

A kerekeket a belsőégésű motor és a villanymotor együttesen hajtja, a hajtáshoz szükséges nyomaték összegzése, illetve annak szabályzása, hogy melyik hajtás milyen „részt vállal”, viszonylag bonyolult szabályzó elektronika és mechanikus osztómű segítségével történik.

- Hálózatról feltölthető hibrid-elektromos autók („plug-in hybrid vehicles”, PHEV)

Belsőégésű motor és akkumulátoros villanyhajtás, olyan akkumulátorral és töltő rendszerrel, amely a normál fogyasztói elektromos hálózatról (normál , lassú töltés), illetve külön erre a célra létrehozott töltőhelyekről gyorstöltéssel feltölthető)

A hibrid autókban eddig többnyire benzinhajtású belsőégésű motorokat alkalmaztak, a jóval gazdaságosabb dízelek közeljövőben várható alkalmazása révén további megtakarítás és CO2-kibocsátás csökkenés várható.

- Hatósugár-növelő hibridek („range extender”)

A normák hibridekhez hasonlóan belsőégésű motor és a villanymotort kombinálják. Az alapvető különbség, hogy alapvetően a villanymotort használják a kerekek hajtására, mindaddig, amíg az akkumulátor ki nem merül, és csak ezt követően kapcsol be a belsőégésű motor, amely az akkumulátort tölti.

A soros és párhuzamos hibridek esetében, abban az üzemállapotban, amikor a belsőégésű motor terhelése kicsi, az általa végzett munka az elektromos energiatároló feltöltésére használható, ha a hajtáshoz nagyobb energiára van szükség, pl. gyorsításkor, ezt az energiát a motor és az akkumulátor együttesen szolgáltatja.

A hibrid autók általában energia-visszatápláló fékberendezéssel vannak felszerelve. Ez a fékezéskor felemésztett mozgási energiát nem hővé, hanem elektromos energiává alakítja, és javítja az akkumulátorok töltését, és így akár 20%-kal is csökkentheti az üzemanyagfogyasztást.

A hálózatról tölthető hibridek a teljes feltöltés utáni első 20-100 km-t kizárólag az akkumulátor energiáját hasznosítva teszik meg, a belsőégésű motor csak akkor kapcsolódik be a hajtásba, ha jelentősebb gyorsítás történik. Ezek a tisztán villanyhajtású változatok jó alternatívájának tekinthetők, mert utóbbiaknak korlátozott a hatótávolsága az akkumulátor korlátai miatt, a hálózatról tölthető hibrideknél ilyenkor bekapcsolódik a belsőégésű motor és elkezdi tölteni az akkumulátort, vagy ilyenkor a töltőállomáson is fel lehet tölteni az akkut.

A legtöbb hibrid jármű kis sebességen, városi körülmények között képes tisztán elektromos hajtással üzemelni, tehát éppen ott nulla a károsanyag-kibocsátása, ahol ez a legfontosabb.

A hatósugár növelő hibridek egy lépéssel tovább mennek, ezek ugyanis minden sebességen az elektromos hajtást használják, de külső forrástóé függetlenek, így nagyobb a hatótávolságuk.

Deák János

www.autoszektor.hu

További érdekes zöldautós cikkek a http://www.autoszektor.hu/Zoldauto.html címen!