A részvényesi megállapodás módosítását tavaly január 30-án kötötte meg a horvát kormány és a Mol. A megállapodás értelmében a Mol öt főt delegált az INA kilenc fős felügyelő bizottságába, azaz többségre tett szert és ellenőrző befolyást szerzett az igazgatóságban is.

A felügyelő bizottságban a horvát kormány három, a munkavállalók egy képviselővel rendelkeznek. A fontos, stratégiai döntésekhez hét szavazat szükséges.

Nagyító alá kerülhet az INA privatizációja

A Mol az INA hatfős igazgatóságába három főt delegál, köztük az elnököt, akinek a szavazata egyenlőség esetén dönt. A kormány szintén három főt delegál a testületbe.

A szerződést Damir Polancec egykori miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági-munkaügyi miniszter, valamint a Mol részéről Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Áldott Zoltán, ügyvezető igazgató írta alá.

A kiegészítő megállapodásban a horvát kormány vállalta az INA veszteséges gázipari üzletágának kiszervezését és eladását is.

A kiegészítő megállapodást Ivo Sanders miniszterelnök utódja, Jadranka Kosor hozta nyilvánosságra, amikor a Mol 2009. július elején kérte a gázipari üzletág megállapodásnak megfelelő átvételét.

2009 végén a horvát kormány és a Mol az INA gázipari üzletágának 2010. december elsejei hatályú kiszervezésében állapodott meg.

Az INA privatizálásának első fázisa 2003 januárjában zajlott le, amikor a Mol megvásárolta a horvát olajipari vállalat részvényeinek 25 százalékát. 2008 októberében a Mol 47,155 százalékra növelte részesedését közkézen forgó részvények felvásárlásával. Az állami részesedés változatlan, 44,832 százalék maradt.

Az SPD szerint sem a kiegészítő megállapodás megkötése, sem az INA veszteséges gázipari üzletágának kiszervezése nem történt áttekinthető módon és végső soron veszélyeztetheti a horvát nemzeti érdekeket.

A horvát ügyészség 2009 novembere óta vizsgálja az eredeti privatizációs szerződés módosítását.