A megállapodás aláírásánál jelen volt Vlagyimir Putyin orosz és Jadranka Kosor horvát kormányfő.

Horvátország az idei nyári szezonra, áprilistól októberig vízummentességet biztosít az orosz állampolgároknak egy további, ugyancsak kedden aláírt dokumentum értelmében, és a két ország között tudományos-műszaki együttműködési megállapodás is létrejött.

Vlagyimir Putyin a dokumentumok aláírása után kijelentette: "a Déli Áramlat gázvezeték építése kifizetődő Horvátországnak és minden más résztvevő országnak is. A haszon nyilvánvaló: elsősorban az Európába irányuló energiaszállítások stabilitásában és tisztán gazdasági előnyökben is megmutatkozik minden résztvevő számára".

Az orosz kormányfő úgy vélte: Horvátország csatlakozása a projekthez új impulzust ad a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak is. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Déli Áramlat vezeték építésének terve széleskörű nemzetközi támogatást élvez, és már bekapcsolódott Bulgária, Görögország, Magyarország, Szerbia és Szlovénia.

A Déli Áramlat a Fekete-tengeren át Dél- és Közép-Európa országaiba szállít majd gázt 2013-tól. A becslések szerint 14 milliárd eurós beruházással épülő gázvezeték kapacitása évi 63 milliárd köbméter lesz a tervek szerint. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója tavaly decemberben jelentette be, hogy vizsgálják a Déli Áramlat szerbiai vagy szlovéniai szakaszáról Horvátországba vezető leágazás lehetőségét.

Jadranka Kosor a találkozó után emlékeztetett rá, hogy a két ország között jelenleg folynak a tárgyalások az idén lejáró kétoldalú gázszállítási szerződés meghosszabbításáról, s hozzátette, hogy országa az eddiginél több gázt szeretne vásárolni.

Arról is szólt, hogy a horvát INA és az orosz Transneft között folytatódnak a tárgyalások a Barátság és az Adria kőolaj-vezeték integrálásáról. Ennek célja az, hogy útvonalat hozzanak létre az orosz - és esetleg a FÁK-államokban kitermelt - kőolaj európai és észak-amerikai piacokra szállításához. Ehhez a több mint 3000 kilométeres vezetéket - amely Oroszországon, Fehéroroszországon, Ukrajnán, Horvátországon, Magyarországon és Szlovákián halad át, lépcsőzetesen szándékoznak bővíteni, erről az érintett országok 2002-ben állapodtak meg.