Ahogy 2008-ban az összes pénzügyi eszköz szinkronizált leértékelődését láttuk, úgy az elmúlt évben az árfolyamok erősödése is szinte minden eszközosztályt érintett. A kiváló nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhetően a hazai állampapírpiac is stabilizálódott, majd a hazai monetáris lazítás eredményeként jelentősen emelkedtek az árfolyamok - áll az elemzésben.

A kiváló 2009. évi teljesítményeknek köszönhetően a Stabilitás Pénztárszövetséghez csatlakozó magánnyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke 39,6 százalékos növekedés mellett 1.783,5 milliárdról 2.489,8 milliárd forintra emelkedett. Ebből 2009 végén a magánnyugdíjpénztári fedezeti tartalék összesített értéke 2.379,4 milliárd forint volt, amelynek 1,71 százaléka a klasszikus, 19,67 százaléka a kiegyensúlyozott, 78,62 százaléka a növekedési portfólió között oszlott meg.

A magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfólió 12,11 százalékos, a kiegyensúlyozott 17,75, a növekedési pedig 25,95 százalékos vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a múlt évben. A minimumok, illetve maximumok pedig a három portfólió esetében: 8,84, illetve 18 százalék, 5,08, illetve 22,69 százalék, 9,15, illetve 34,18 százalék.

A választható portfóliós rendszer a pénztárszövetség szerint - a 2008-2009. évi adatok tükrében - adekvát választ adott az eltérő életkorokban feltételezhető befektetési preferenciákra, kellően hosszú megtakarítási időtávot feltételezve, kockázatosabb eszközök tartása mellett nagyobb hozamkilátásokkal rendelkező portfólió kialakítására van lehetőség. A rendszer előnyei a 2009. évi hozamokban - a hátrányok 2008-ban részben jelentkeztek - már érződnek.

Az életciklus alapú befektetések bevezetésével a magánnyugdíjpénztári portfóliók kockázati kitettsége az elmúlt két évben érzékelhetően emelkedett - mutat rá az elemzés.

A pénzügyi-gazdasági válság következményeinek orvoslására a kormányzat 2008 végétől számos, a magánnyugdíjpénztári befektetéseket is érintő intézkedést hozott. Ilyennek értékelhető a 2008. évi teljesítmények kapcsán a magánnyugdíjpénztári portfóliók befektetési limitjeinek teljesítésére vonatkozó 2009. június 30-i határidő eltolása.

A kockázatos eszközök minimum arányára vonatkozó rendelkezést teljesítő pénztári döntések a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése szerint nagymértékben hozzájárultak a teljesítmények szórásának növekedéséhez.

A nyugdíjpénztárak a szövetség szerint a magánnyugdíjpénztári befektetések kapcsán kialakuló "kincstári pesszimizmustól" támogatva a kedvező eredmények ellenére sem használták ki teljes mértékben befektetési lehetőségeiket. A növekedési és kiegyensúlyozott portfóliók esetében a kockázatos eszközök aránya alatta marad a lehetőségeknek, ami az elégtelen megtakarításokból adódóan kockázatot jelenthet a pénztártagoknak, s hosszú távon csak a magasabb részvény aránnyal optimalizálható.

Bár a kockázati profilban az új befektetési szabályok miatt jelentős változás következett be, a továbbra is magas hazai állampapír-állomány miatt, azok árfolyamhatása elsődleges a teljesítmények alakulásában.

Az elemzés szerint kívánatos lenne a nemzetközi tőketranszfer, diverzifikáció további szélesítése, mivel ezzel lehetővé válna, hogy a pénztártagok ne legyenek kiszolgáltatva a hazai gazdaság teljesítményének, részesülhessenek a jobban prosperáló gazdaságok, pénz- és tőkepiacok hozamából.

A tavalyi jó egyedi magánnyugdíjpénztári teljesítményeket a múlt évben az elemzés szerint a következő befektetési döntések támogatták: a befektetési szabályok diktálta magasabb kockázatvállalás a növekedési és kiegyensúlyozott portfóliók esetében; a részvény felülsúlyozás mellett a megfelelő részvénypiaci időzítés; az aktívan kezelt állampapír-portfólió; az év elejére jellemző magas kamatkörnyezet kiaknázása; s nemzetközi diverzifikáció.

Az átlag alatti rossz egyedi teljesítmények az alábbi döntéseknek köszönhetőek: a hazai fizetőeszköz további gyengülésére játszás év elején; a túlzott óvatosság, a részvény-alulsúlyozás, részvényeladások rossz időzítéssel; állampapírok esetében a portfólió hátralévő átlagos futamidejének csökkentése; a rövid lejáratú papírok felülsúlyozása.

A magánnyugdíjpénztárak feladata, hogy a kockázatok vállalásával, optimalizálásával biztosítani tudják a befektetési időtávnak megfelelő hosszú távú eredményességet. A magyarországi befektetési szabályok a pénztárszövetség szerint liberálisak, amelyek kellő rugalmasságot biztosítanak a hosszú távú eredményesség eléréséhez.

A 10 éves átlagos hozamok (klasszikus 7,22 százalék, kiegyensúlyozott 6,64, növekedési 5,77 százalék 2000-2009. között) alapján megállapítható, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások a nyugdíjhoz már közel álló pénztártagok megtakarításainak reálértékét megőrizték. A magasabb kockázatokat felvállalható portfóliók esetében a hosszú távú teljesítmények kedvező változása előrevetíti, hogy a 2008. évi nagy veszteségek az elkövetkező években a 10 éves átlagokban is "kisimulnak" - áll az elemzésben.