A lengyel gazdaság csodát tett tavaly; egyedüli európai országként kerülte el a recessziót. A recept pedig igen csak egyszerű: mindössze a fiskális hiányt féken tartó szabályozásra, kevesebb devizahitelre, stabil kormányzásra, és egy viszonylag zárt nagy belső piaccal rendelkező országra van szükség. Békés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa szerint egy kvázi-alkotmányos költségvetési törvény bevezetésével a magyar államadósságot is egy kedvezőbb szinten lehetne tartani.

A 2009-es évben az európai országok közül egyedül Lengyelország tudott egy százalékos gazdasági növekedést felmutatni- mondta el Békés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa a rádiónknak adott interjújában.

A lengyeleknek sem sürgős a zloty euróra váltása

A háttérben egy tíz évvel ezelőtt elfogadott és jól átgondolt költségvetési szabályozás áll, mely szerint az államadósság nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát.  Ezzel a törvénnyel megakadályozták a lengyel kormány túlköltekezését. Magyarországon ezt a fiskális gazdasági szabályozást majd csak a jövő évtől vezetik be – tájékoztatott Békés Gábor.

További magyarázatként szolgál, hogy a lengyel gazdaság egy lényegesen nagyobb és zártabb gazdaság, mint a magyar. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az export/GDP arány a magyarnak csupán a fele. Így a zloty 35 százalékos árfolyam leértékelődése, ami a térség egyik legnagyobb visszaesésének számít, alacsonyabb inflációt generált, mint Magyarországon a forint kisebb mértékű gyengülése.

A lengyel gazdaság az elmúlt tíz évben már hozzászokott a nagyobb árfolyam ingadozásokhoz. A vállalatok és lakosság által felvett euró hitel állomány körülbelül a felét tette ki a magyar piacon felvettnek. Az átlagon felüli gazdasági teljesítmény utolsó oka pedig, hogy a lengyel gazdaság kevésbé van kitéve a multinacionális cégek termeléscsökkentésének - sorolta Békés Gábor.

Mivel az infláció csupán három százalék körüli, ezért Lengyelországnak nem szükséges antiinflációs lépéseket tennie.  A szakértő úgy látja, hogy a lengyelek elégedettek a saját fizetőeszközük, gazdaságuk stabilitásával, ezért egyáltalán nem érzik fontosságát az euró bevezetésének, miközben Magyarország épp az euró bevezetésétől várja a gazdasági stabilitást – jegyezte meg Békés Gábor.

Lengyelországban a munkanélküliség tíz éve húsz százalék felett volt, ma azonban már az európai átlagnak megfelelő, 13-14 százalékos ez az arány – emlékeztetett Békés Gábor. Az elkövetkezendő pár évben a gazdasági helyzetük miatt nagy valószínűséggel tíz százalék alá tudják szorítani a munkanélküliségi rátát, ami irigylésre méltó – hangsúlyozta az akadémia munkatársa.  

Van különbség a magyar és a lengyel gazdaság felépítésében, de ezt leszámítva érdemes lenne átemelni a tíz éve sikeres lengyel példából a fiskális politikai lépéseket, és a költségvetés kordában tartásának eszközeit. Persze semmiképpen nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország sokkal érzékenyebb a szabad árfolyammozgásokra, és a multinacionális cégek által generált hatásokra, mint az északi szomszéd – zárta szavait Békés László.

Hallgassa meg Ön is Meizer Gábor interjúját Békés Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársával!

Az beszélgetés hossza 8 perc 6 másodperc