A vezető brit politikai-gazdasági folyóirat szerint a visegrádi országok találkozóit viták uralták, az utóbbi időben főleg a szlovákiai magyar kisebbséggel szembeni bánásmód ügyében, és néhányan már a klub felszámolását javasolták.

Most már azonban nem ez a helyzet: a február 24-ei budapesti csúcson Visegrád az újjáéledés jeleit mutatta - áll a cikkben.

A The Economist szerint a nagy váltás Lengyelországban történt, ahol az önállóskodás politikáját felváltotta a szomszédokkal folytatott együttműködés iránti lelkesedés.

Jövőre Magyarország és Lengyelország egyaránt hat-hat hónapra az EU soros elnöki tisztségét tölti be. A brüsszeli eurokraták előszeretettel állítják be a soros elnökséget úgy, hogy az jórészt feleslegessé vált, miután létrejött az európai tanács állandó elnöki tisztsége. A lengyelek és a magyarok azonban szoros együttműködésben igyekeznek ezt cáfolni - áll a cikkben.

A visegrádiak emellett uniós szintű szabályozást szeretnének a kölcsönös segítségről energiaválságok esetére is. Ez növelheti a térség biztonságát, ám ennek vannak még nagy akadályai. Az egyik Oroszország, amely erősíti együttműködését a "baráti" francia, német és olasz vállalatokkal.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy az energiabiztonság pénzbe kerül. Az összekötő gázvezeték-hálózatok kiépítése például jól hangzik, ám az ezzel járó többletverseny a kényelmes nemzeti monopolhelyzethez szokott vállalatok piaci részesedését sújtaná - írta a The Economist.