A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 6,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A tavalyi utolsó negyedévben 4 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság teljesítménye - összehasonlító árakon számolt adatokból ítélve - a 2004-es szintre esett vissza tavaly, a GDP 2004 negyedik negyedévében volt utoljára kisebb mint a múlt év végén, az éves GDP sem volt 2004 óta alacsonyabb.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője elmondta, hogy a mezőgazdaság teljesítményének nagyon magas, 15,5 százalékos visszaesése elsősorban az erős bázisnak köszönhető. Az ipar visszaesésére is lehetett következtetni a korábban publikált ipari termelési adatokból, a már közzétett januári adatokból azonban már javulás látszik az idei első negyedévben - jegyezte meg az elemző.

A szolgáltatási szektor teljesítménye Réczey Zoltán szerint viszonylag jónak mondható, ugyanakkor a beruházások nagymértékű visszaesését aggasztónak nevezte, és hangsúlyozta, hogy azok bővülése nélkül nincs tartós kilábalás. A beruházások visszaesését némiképp ellensúlyozta, és a GDP visszaesését mérsékelte, hogy a külkereskedelmi mérleg kedvezően alakult.

Felhasználási oldalon ezenkívül a háztartások fogyasztásában is enyhe javulás várható. A szakember szerint az európai uniós átlaghoz képest gyengébb, 6,3 százalékkal zsugorodó GDP annak is köszönhető, hogy Magyarországon a gazdaságélénkítő lépések helyett a költségvetési egyensúly megőrzése került a gazdaságpolitika középpontjába. A második félévben éves alapon már kismértékben nőhet a GDP, de az év egészére stagnálás várható, amely még annak is függvénye, hogy globális szinten egyértelműen elindul-e a kilábalás - vélekedett Réczey Zoltán.

Barta György, a CIB Bank makroelemzője is arra számít, hogy az év közepétől lassú fellendülés indulhat, de az év egészében szerinte is stagnálás várható. Hangsúlyozta: sok függ attól, hogy a következő magyar kormány milyen gazdaságpolitikát céloz meg, ám bizonyos értelemben ők is "fiskális béklyóban" lesznek. Barta György szerint egy, a piaci körülmények által alátámasztott további jegybanki kamatcsökkentés is támogathatná a növekedést.

Az elemző szerint továbbra is az export maradhat a gazdaság húzóereje a következő hónapokban. Hozzáfűzte ugyanakkor: az erős nettó export nem feltétlenül pozitívum, mivel az elsősorban az import visszaesésének köszönhető, mivel a belső kereslet továbbra is nagyon gyenge.

Az Equilor elemzői szerint az európai uniós átlagnál nagyobb mértékű magyar recessziót a külkereskedelmi aktivitás húzza felfelé, míg a tartósan gyenge belső kereslet nyomás alatt tartja, így a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból hosszan elnyúló lesz.

Közleményükben hangsúlyozzák: Magyarország először várhatóan az idei harmadik negyedévben érhet el növekedést a GDP esetében éves összehasonlításban, ekkor az elemzői előrejelzések szerint 1,55 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Hozzáfűzik: a visszafogott gazdasági növekedést csak hónapokkal később követi a munkaerőpiaci stabilizáció. A növekedést tehát a külső kereslet generálja majd, nem pedig a nemzetgazdaságban létrejövő új munkahelyek és az ezek nyomán megnövekvő fogyasztóképes belföldi kereslet.