A görög állampapírok hozamfelára "fenntarthatatlanul magas", és hat-nyolc héten belül lejjebb kell szorítani - mondta egy tisztviselő, aki szerint "ehhez valamiféle garanciára van szükség az uniós partnerektől". Amennyiben ezt nem adják meg, akkor valószínűleg a nyilvános segítségkérés következik, és ha nem érkezik válasz, akkor "kénytelenek leszünk az IMF-hez fordulni" - tette hozzá.

Uniós vezetők erősen ellenzik, hogy az euróövezeti tag Görögország az IMF-től kérjen segítséget, konkrét pénzügyi támogatást azonban mostanáig nem ígértek. Az athéni kormány a múlt héten sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre. Az állampapír árazása a vártnál alacsonyabb, 300 bázispont lett az irányadó eurókamatcsere-hozam fölött, ez azonban még mindig jóval magasabb a görög adósságválság kirobbanása előtt, tavaly augusztusban regisztrált 110 bázispontnál.

Uniós vezetők határozottan ellenzik, hogy az euróövezeti tag Görögország az IMF-től kérjen segítséget, konkrét pénzügyi támogatást azonban mostanáig nem ígértek. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerepvállalása arra utalna, hogy a 16 országból álló euróövezet nem tud megbirkózni a közös valutát érintő első komoly válsággal.

A DowJones-nak nyilatkozó források szerint arra volna szükség, hogy az irányadó eurókamatcsere-hozam feletti 200 bázispont körül stabilizálódjon a papírok kamatfelára. Görögországnak idén összesen 54 milliárd eurónyi államadóssága jár le, ebből még tavasszal 20 milliárd. A múlt heti kibocsátáson a tízéves lejáratú kötvényt többszörösen túljegyezték, a dél-európai ország így kiállta a befektetői bizalom első, kulcsfontosságú próbáját.

A kormány a múlt heti 5 milliárd után még márciusban további 10 milliárd eurót kíván begyűjteni a piacon egy vagy két kötvény-kibocsátási akcióval, április végéig pedig 5 és 10 milliárd euró közötti értékben kínálnak majd fel állampapírokat amerikai és ázsiai befektetőknek - értesült a DowJones.