A rendeletek az idén január 1.-én módosított Hitelintézeti törvényt tárgyiasítanák - jelezte Pichler Ferenc. A képzésről, illetve a díjazásról szóló szabályozás az összes pénzügyi közvetítői tevékenységre, így a biztosítási ügynökökre, a hitelközvetítőkre, a befektetési üzletkötőkre és a nyugdíjpénztári ügynökökre is kiterjedne.

A PM kötelező képzési követelményeiben, egyebek között a hitelezés alapfogalmai, a lakossági megtakarítások és hiteltermékek, a pénzügyi piacok szereplőinek ismerete, a kis- és középvállalkozói üzletág pénzügyeinek ismerete, valamint az általános jogi ismeretek lennének a kötelező vizsgatárgyak. A PM csak a képzések tartalmi részét írná elő, illetve a hatósági vizsgákat szabályozná, így a kötelező tanfolyamok időtartamáról Pichler nem tudott nyilatkozni.

A Pénzügyminisztérium sajtófőnöke elmondta, hogy a korábbiakhoz képest az új szabályozás áttörést jelent, mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél eddig csak a közvetítők regisztrációja volt kötelező, ügynök pedig gyakorlatilag bárkiből lehetett. Szerinte a módosítások azért szükségesek, mert a gazdasági válság során felszínre került, hogy számos pénzügyi közvetítő érdekelt abban, hogy ügyfeleit ne teljes körűen tájékoztassa a szolgáltatásairól.

A módosult hitelintézeti törvény már előírja, hogy a pénzügyi közvetítőknek minimum középfokú végzettséggel, valamint a PSZÁF által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. A feltételeknek 2010. szeptember 30.-ig kell megfelelni, e dátumhoz igazodik majd a pénzügyminiszteri rendelet kiadása - véli Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Szollár Domokos kormányszóvivő elmondta, hogy a kötelező felelősségbiztosítás tárgykörében és a közvetítők díjazásával kapcsolatosan kormányrendelet van előkészületben, részletekkel azonban nem szolgált. A korábbi információk szerint a közvetítői jutalék nagyságát egyelőre nem maximálnák, ugyanakkor a kapott jutalék összetételét és mértékét kötelezően nyilvánosságra kellene hoznia a közvetítőknek. A jutalékplafon a PSZÁF tavalyi közlései szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alkuszi, illetve a nyugdíjpénztári ügynöki tevékenység körében lenne indokolt.