A cég adatai szerint 2009 szeptemberétől 2010 február végéig 7.934 magyar vállalatot érintett felszámolás, míg ugyanebben az időszakban csupán 42 vállalati csődeljárás indult. Hangsúlyozzák: az adósok továbbra is ódzkodnak a csődeljárás indításától, ennek pedig részben az az oka, hogy az új csődtörvény szerint az adósnak kötelessége értesítenie bankját. Így az új csődtörvény értelmében a korrekt adósok érdeke a csődjelentés, míg a tisztességtelen adósokat vagy a csődeljárás eltitkolására vagy a felszámolási eljárás hitelező oldalról való indításának kivárására ösztönözheti.

Ráadásul a csődeljárás esetén kötelező értesítés elmulasztása csupán 800 ezer forint pénzbüntetéssel súlyható, így az alacsony büntetés érdekeltté teheti a rosszhiszemű adósokat a bejelentés elmulasztásában - olvasható a közleményben.

A D and B elemzése szerint hiába volt az új csődtörvény célja a felszámolási eljárások visszaszorítása és a reorganizáció elősegítése, ez eddig nem teljesült. A felszámolások száma ugyan csökkent az elmúlt 4 hónapban, a mérséklődést mégsem a fél év alatt alig 50 csődeljárás eredményezte, illetve megkérdőjelezhető, hogy ez a tendencia tovább folytatódik-e.

A felszámolási eljárásokban résztvevő cégek 80 százaléka már vagyon nélküli vállalat - hivatkoznak a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) adataira. Hozzáfűzik: az APEH a felszámolások során kintlévőségeinek kevesebb, mint 5 százalékát tudja behajtani, egy rosszabb besorolású hitelezőnél ez az arány csupán néhány százalék lehet.

Keleti József, a Dun and Bradstreet Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jelen gazdasági környezetben működő vállalatok esetében elengedhetetlen a tudatos kockázatkezelés, mivel ha a hitelezők csak későn, a felszámolási eljárás alatt próbálják érvényesíteni követeléseiket, nagy valószínűséggel alig jutnak pénzükhöz.