A légitársaság alaptőkéjét összesen 25,4 milliárd forinttal emelte meg a magyar állam, ebből 20,7 milliárd forint a készpénz, 4,7 milliárd forint pedig adósság tőkévé konvertálása.

A tőkeemelést megelőzően, szerdán az orosz állami Vnyesekonombank átutalta azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amit az AirBridge Zrt.-nek vállalt a Malév privatizációjában, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) megillető bérleti díjakra.

Zichermann Zsolt, az MNV szóvivője azt mondta, hogy a vagyonkezelő az ezt követő időszakban tekinti át a légitársaság helyzetét.

Kamarás Miklós, az MNV vezérigazgatója korábban ismertette: a Malév már jelentős részben kidolgozott "megmentési tervét" nyújtja be a magyar kormány az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra. Hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak a kötelezettségeket tartalmazza a Malév megmentési konstrukciója. A tőkerendezés során megmaradó 3,5 milliárd forint szabad készpénz és a további finanszírozásról szóló megállapodások mozgásteret adnak a Malév működéséhez.

Az iparági tanácsadó bevonásával folyó megmentési program célja, hogy a tavaly 23,43 milliárd forint adózás előtti veszteséget elkönyvelő cég legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Ennek érdekében további "kemény lépések" várhatóak a társaság működésében. Így többek között a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások és a beszállítói szerződések újratárgyalására kerül sor.

Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója azt közölte, hogy évi több mint hatmilliárd forint megtakarítást tartalmaz a Malév üzleti terve, amit a beszállítói szerződések újratárgyalásával, létszámcsökkentéssel, az egyszerűsített flotta olcsóbb üzemeltetésével, a jegyértékesítés új alapokra helyezésével és minden téren az általános költségek lefaragásával kívánnak elérni.

A 2008 óta történt 200 alkalmazott elbocsátása után még további 300-400 fővel kell kevesebbet foglalkoztatni - tette hozzá.

A Malév helyzetének rendezéséről az AirBridge, a közvetett tulajdonos és hitelező Vnyesekonombank (VEB), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Malév a 2010. február 26-i rendkívüli közgyűlésen kötött megállapodást.

A légitársaság tőkehelyzetének rendezéséről szóló kormányhatározat szerint a tőkeemelésből 10 milliárd forint a költségvetés általános tartalékából, 7,32 milliárd az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési fejezet tartalékából származik, a többi forrásról a dokumentumban nincs szó.

A határozat szerint a magyar nemzeti légitársaság jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentik, majd új kibocsátású részvényekkel 26,82 milliárd forinttal megemelik.

A 20,7 milliárd forint készpénzből a Malév elsősorban a lejárt adótartozásait rendezi, a többi a tevékenység finanszírozást szolgálja. A 4,66 milliárd forint adósság tőkévé konvertálása nem más, mint az a kamatokkal együtt számított vételár-előleg, amit az MNV adott korábban a Malévnak azért, mert a légitársaság megsegítése érdekében a vagyonkezelő a Malév földi kiszolgáló cége, a Malév Ground Handling Kft. megvásárlását tervezte.

A megállapodás alapján a Vnyesekonombank a Malévnak nyújtott összes hitelét átalakítja ötéves futamidejű, hathavi EURIBOR+5 százalékos kamatú hitellé. A törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. Az orosz bank által adott kölcsön visszafizetéséig a magyar állam vállalta, hogy megtart legalább 25 százalék plusz egy szavazat részvényt abból a 95 százalékból, ami a tőkeemelés után a birtokába került. A hitel visszafizetéséig korlátozott az eladható részvények mennyisége, illetve értékesítés esetén, azonos feltételekkel együttértékesítési jog illeti meg a bankot.

A megállapodás tartalmazza azt is, hogy a Malév kifizet a Vnyesekonombanknak 32 millió euró garanciát, amelyet az AirBridge-nek adott orosz banki kölcsönre vállalt. Ennek a 32 millió euró garanciának a kifizetéséhez a Vnyesekonombank a Malévnak a fenti feltételekkel 32 millió euró hitelt ad.

A légitársaság ugyanakkor fenntartja a jogot arra, hogy ennek a garanciának az alapján történt kifizetések jogosságát vitassa, és az így kifizetett összeget bíróságon visszakövetelje.