Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság beágyazottsága igen nagy Németországban, tágabb értelemben pedig az Európai Unióban. Ezen exportpiacok teljesítményéhez mérten kifejezetten jónak tekinthető a hazánk által elért külkereskedelmi aktívum.

A külügyminiszter szerint Magyarországnak érdemes távolabbi piacokra is ráirányítani a figyelmét, hiszen ha megvetjük a lábunkat olyan fejlődő országokban, mint például Kína, az arab országok, Törökország, Oroszország vagy éppen Brazília, és Argentína akkor a magyar gazdaságnak bőségesen lesz mozgástere.

Balázs Péter szerint nem egyszerűen az a probléma, hogy a magyar külkereskedelem passzívumot mutat az említett Latin-Amerikai országokkal, hanem hogy a kereskedelem mértéke nagyon csekély.

Brazíliai óriási sebességgel száguld, rendkívül nagy erő van a gazdaságban, ezért érdemes lenne jobban figyelnünk rá – mondta a magyar külügyminiszter. Hozzátette: a hagyományos ágazatok mellett –mezőgazdaság, gyógyszeripar – lehet keresni olyan területeket is, amelyikben mindkét ország fejlődött, például az autóiparban.

Mához egy évre már javában fog tartanai a magyar EU elnökség, ami az egész világon figyelmet kelt. Balázs Péter szerint az EU-Latin-Amerika kapcsolati szinten is komoly szerepe lehet hazánknak. A brazil befektetők szempontjából pedig a Duna-stratégia tartogathat majd kiváló lehetőségeket.

A magyar külügyminiszter szerint be kell ismernünk, hogy Magyarország nem egy óriási piac, de a 63 milliós piacot jelentő Visegrádi országok között már más a kép. Emellett pedig az is vonzhatja a brazil befektetőket, hogy Magyarország amellett, hogy uniós tag, szoros kapcsolatban áll a keleti-, balkáni országokkal is.

Balázs Péterrel, Magyarország külügyminiszterével Tubik Dániel beszélgetett.

A riport hossza: 6 perc 13 másodperc