Az idei év első két hónapjában már az egész évre tervezett hiány 40 százaléka teljesült, ezt azonban a pénzügyi tárca vezetője több, egyszeri tétellel magyarázta. 

Járai Zsigmond szerint az IMF és az EU képviselőivel történő tárgyalások során akár 5 százalékos hiány is megengedhető. Oszkó Péter úgy véli, hogy a magasabb hiánycél csak úgy engedhető meg, ha cserébe olyan intézkedések bevezetését vállalja a kormány, melyekkel lejjebb szorítható az államháztartási hiány, de azt is kiemelte a pénzügyminiszter, hogy az új kabinetnek reformokat kell bevezetnie, melyek az ország elemi érdekeit szolgálják és hosszú távra szólnak, ez azért is fontos, mert az így kialakított költségvetési pályát figyeli a piac és a nemzetközi intézmények is.

A pénzügyminiszter Nap vendége című műsorunkban hangsúlyozta: jelenleg az Európai Unióban – Görögország mellett – több olyan ország is van, ahol az államháztartási deficit meghaladja a 10 százalékot, például az Egyesült Királyságban és Írországban. Oszkó Péter szerint Magyarország emiatt a maga 4 százalék alatti hiányával messze a legjobb országok között van a költségvetési egyensúly tekintetében. 

Oszkó Péter a görög pénzügyi nehézségekről szólva hozzátette: a problémák kipattanása óta többször is tanácskozott görög kollégájával, és együttérzéséről biztosította, konkrét tanácsokat azonban nem adott. Magyarország és Görögország államháztartási helyzete és útja ugyanis eléggé eltérő, a görögök előtt egy sokkal nagyszabásúbb konszolidációs folyamat áll, mint amin a magyar költségvetés keresztülment – hangsúlyozta a tárcavezető. Oszkó Péter azt is különbségnek tartja, hogy a magyar lakosság sokkal inkább érezte a válság negatív hatásait, ezért jobban elfogadta a megszorító intézkedések szükségességét.

Oszkó Péter pénzügyminisztert Emőd Pál kérdezte, a beszélgetés hossza 8 perc 16 másodperc: