A szociális földprogram célja, hogy segítse a szociálisan hátrányos helyzetű családokat megélhetését, életminőségük javulását, továbbá növelje az önálló egzisztenciateremtés esélyeit. Olyan családokat céloz meg a program, akik mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élnek, de a mezőgazdasági termeléshez mégsem rendelkeznek megfelelő háttérrel.

A program kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal – például természetbeni szociális szolgáltatás - lehetőséget teremt a háztáji jellegű mezőgazdasági kistermelésre és állattartásra. Emellett az egyéni, közösségi, valamint hátrányos helyzetű családok munkára történő aktivizálását célozza meg a helyi erőforrások kihasználásával.

Tavaly meghaladta a 40 ezer főt a kedvezményezettek száma

A célcsoportot a tartósan munkanélküliek, az alacsony jövedelmű háztartások, a sokgyermekes családok, az idősek, a megváltozott munkaképességűek és a romák jelentik. 

A szociális földprogram működése

A helyi szociális földprogramot működtető szervezetek döntő többsége települési önkormányzat vagy azok társulásai. A programok ötödét viszont viszont szociális célú közhasznú szervezetek működtetik. Ez utóbbiaknál példaként kiemelhetőek az alapítványok és a nonprofit gazdasági társaságok.

A településeken a szociális földprogram a helyi szociális ellátórendszer részévé vált. Az 1993. évi III. törvény 47. paragrafusa szerint a családi gazdálkodás támogatása a természetbeni szociális ellátás. Az önkormányzat rendeletet alkot a program működéséről, a kedvezményezettség feltételeiről, a részvevők kötelezettségeiről és jogairól. A hátrányos helyzetű családok pedig  egyénileg kötött szerződések alapján juthatnak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz.

Alapelvek

Alapelv a többszörösen hátrányos helyzetű – gyakran tartósan munkanélküli – családok aktivizálása, mégpedig oly módon, hogy a program a saját megélhetésüket kiegészítő munkavégzést teszi lehetővé.

Erre vezethető vissza, hogy elsősorban kézimunka igényes növénytermesztés, és jelentős időráfordítást igénylő kisállattartás támogatása a cél.

További alapelv, a családok önsegítő képességeinek és munkavégző készségeinek megerősítése a foglalkoztatási esélyek növelésének érdekében.

A hátrányos helyzetű családok a program által biztosított eszközrendszerhez illeszkedő képzéseket kapnak, szükség esetén mentális gondozásban részesülnek.

Az egyének és a családok célzott szociális segítségnyújtását, differenciált, a szükségleteknek megfelelő szolgáltatások biztosítását is szem előtt kell tartani.

Szintén az alapelvek között szerepel a helyi erőforrások optimális kihasználása a gazdálkodási folyamatban.

Az egyedi pályázati támogatásból a programot működtetők a következő típusú kiadásokat biztosítják a programban:

Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás: földhasználat és bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, állattartás támogatása

Termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezés, termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, intenzív termelés vagy háziipar eszközeinek biztosítása

Résztvevőkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítő csoportok, háztartás és életmód-alakítás, termelési és egyéb célú szövetkezés segítése

A helyi programok a helyi sajátosságok – például a célcsoport összetétele, a termelési adottságok – és a sajátos fejlődési folyamatuk eredményeképpen az önellátásra vagy piaci értékesítésre helyezik a hangsúlyt.

Az önellátást szolgáló növénytermesztés - például konyhakerti növénykultúrák -, mint a program kezdeti fejlődési szintje a legelterjedtebb, gyakori még a személyes fogyasztásra szánt kisállatok tenyésztése is.

A szervezett piacra termelés jellemzően intenzív termelési rendszerek kialakításával valósul meg. Ez fokozott kockázattal jár, valamint összetettebb helyi programszervezési munkát igényel.

A szociális program elvárt eredményei

• A résztvevő családok, személyek aktivitásának megőrzésével, képzettségi szintjének emelésével növekszik az esélye a munkaerőpiacra való visszajutásra vagy önálló megélhetés biztosítására
• Javul a megélhetési biztonság a hátrányos helyzetű rétegek körében
• A település népességmegtartó ereje nő, csökken az elvándorlási kényszer
• A helyi erőforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani
• Erősödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetűek, s közöttük a roma kisebbség iránt
• A kedvezményezett családok szociális gondoskodásra való rászorultsági szintje csökken, az öngondoskodási igénye nő

A program elterjedtsége

Tavaly év végi adatok szerint 10 megyében, 46 kistérségben, 173 településen működik szociális földprogram. A szociális földprogramok a keleti és a dél-dunántúli megyékben, elsősorban a többszörösen hátrányos helyzetű kistérségekben működnek.

A kedvezményezettek száma szintén a tavaly év végi adatok alapján 42 ezer fő, családokat számítva 16 ezer család. Országos átlagban a kedvezményezett családok közel fele roma származású család.

A szociális földprogramban érintett 10 megye, úgymint Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megye.

A program finanszírozása

A Minisztérium 2001-ben 262 millió forint, 2002-ben 329 millió forint, 2003-ban 292 millió forint, 2004-ben 145 millió forint, 2005-ben 107 millió forint, 2006-ban 196 millió forint, 2007-ben 292,7 millió forint támogatást nyújtott a szociális földprogramok számára.

Tavalyelőtt 283 millió forint támogatás megpályázására volt lehetőség, tavaly pedig ez az összeg 134,6 millió forint volt. Az eddigi gyakorlat szerint a szociális földprogramot működtetők a program teljes költségének 10 százalékát saját forrásból biztosítják. A pályázati támogatás döntően működtetési költségekre használható fel.