Kovács Bence János, a beruházás előkészítésében résztvevő, valamint az ott elköltött önerő egy részét biztosító Gropo Milton elnöke - amely cég nem tulajdonosa a hitelt felvenni szándékozó projektcégnek, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-nek - a Balatonring befektetőinek álláspontjáról azt mondta: jelentős összegeket fektettek a beruházás megvalósításába, amit folytatni kívánnak. A jövő héten Magyarországra utaznak a befektetők, valamint a verseny jogtulajdonos Dorna képviselői, hogy egyeztessenek a pálya jövőjéről. Pillanatnyilag többféle megoldás is kínálkozik. A befektetők szándéka szerint jövőre megépülhet a motoros versenypálya - tette hozzá.

Közlése szerint mindenképpen indítanak pereket a befektetők a hitel, így a pályai idei elkészülésének meghiúsulása miatt, de hogy pontosan kik ellen és milyen jogcímen, arról a jövő héten adnak tájékoztatást.

Az MTI információi szerint a befektetők egyebek közt a kormánygarancia után kiadott, visszavonhatatlannak tartott MFB hitelígérvény miatt kívánnak perelni, amelynek álláspontjuk szerint szerepe voltabban, hogy milliárdokat fordítottak a sávolyi beruházás előkészítésére. Szándékos károkozás, jó hírnév megsértése és rágalmazás miatt kívánnak pereket indítani az érintettek az álláspontjuk szerint tudatos, a projekt ellehetetlenítését szolgáló dezinformációk miatt.

Az MTI-nek a befektetést ismerő, magát megnevezni nem kívánó informátor azt mondta: a sávolyi MotoGP-pálya megépítése a Dorna döntésétől függ, hiszen a versenyeztetési jog elnyerése nélkül nincs értelme a beruházás megvalósításának. A Dorna viszont még nem döntött: pillanatnyilag értetlenül áll a magyar kormány döntése előtt, amely miatt nem kaphatott MFB hitelt a sávolyi beruházás.

A versenyjog tulajdonosát kínosan érintheti, hogy immár másodszor kellett módosítania a versenynaptárát a magyar beruházás fiaskója miatt. Kérdés, hogy vállal-e újabb kockázatot, mikor más országok sorba állnak a versenyeztetési jog elnyeréséért. Ha nem, az érzékenyen érintheti a spanyol befektetők mellett Sávoly térségét, a balatoni üdülőrégiót, és Magyarország nemzetközi megítélését is - tette hozzá.

A Somogy megyei sávolyi beruházás helyzete múlt pénteken vált kilátástalanná, miután a MFB és az annak tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium úgy döntött, nem köt szerződést a beruházóval. Annak ellenére döntöttek így az érintettek, hogy az elmúlt hetekben jelentősen szigorították a hitelfelvétel feltételeit, nagyobb biztosítékot szerezve az állami érdekeknek, és ezt elfogadták a befektetők, valamint a Dorna is.

Az MFB azzal indokolta a döntést, hogy a beruházótól nem kaptak megnyugtató javaslatokat a kockázatok kezelésére. Az állami tulajdonban lévő bank egy tavaly októberi kormányhatározat szerint 15,3 milliárd forint összegű hitelt nyújtott volna utófinanszírozással, 80 százalékos állami kezesség mellett a Balatonring megépítéséhez. A Magyar Turizmus Zrt. 10 év alatt mintegy 20 milliárd forintot fizetett volna a verseny rendezési jogáért és az ahhoz kapcsolódó ország-marketing lehetőségekért.

A befektető spanyol konzorcium 2008 nyarán jelentette be, hogy csaknem 90 millió euróért - felerészt hitelből, felerészt önerőből - felépít egy 4232 méter hosszú versenypályát Sávolyon, és 2009 őszén megrendeznék az első magyar gyorsaságimotoros-világbajnoki futamot. A ring építése azonban csúszott, mert nem tudtak időben hitelt szerezni, majd a válság is közbeszólt. A tervek némileg módosultak, és a pálya premierjét 2009 őszéről 2010 szeptemberére halasztották.

Az egy éves csúszás még nem okozott gondot, mert sikerült a MotoGP futamok licence-jogaival rendelkező Dornával átütemezni a versenyeket, sőt, a Dorna a magyar állam kérésére egyedi kedvezményeként 5 év helyett 10 évre szóló megállapodásra is vállalkozott a magyarokkal.

A beruházó tavaly nyáron saját forrásból kezdte el az építkezést, hogy az idei, a versenynaptárba is bekerült, majd most csütörtökön törölt futamra elkészülhessen a pálya. Az októberben megszületett kormánygarancia után abban bízva folytak az előkészületek, köztük Sávoly csatornahálózatának kiépítése, hogy az MFB időközben jóváhagyja a szükséges hitel folyósítását a beruházás befejezéséhez.

Az MFB azt követően lépett vissza a hitel folyósításától, hogy a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium nem támogatta a beruházás állami támogatását, civil szervezetek és a Lehet Más a Politika nevű párt kifogásokat fogalmaztak meg az egész beruházással, illetve az állami támogatás uniós szabályokkal összeegyeztethető voltával kapcsolatban. A vita során a miniszterelnök azt kérte a gazdasági minisztertől, hogy az MFB tegye közzé a KPMG tanulmányát, amelyet a hitelfelvétellel kapcsolatban az MFB számára készített a vállalkozásról. Ezt végül is az SMF Kft. tette meg. A tanulmány megállapításai szerint a beruházás megvalósítható, de számos kockázatra is felhívta a figyelmet.