A görög kormány már a kínaiakhoz és az arabokhoz is fordult, hátha hajlandók kihúzni őket a gödörből. Azonban ezek az államok is elutasító választ adtak a megkeresésre, így továbbra is csak az IMF és az Európai Unió támogatásában bízhatnak a görögök. Franciaország ugyan szívesen segítséget nyújtana, fedezni azonban csak a németek pénzéből tudná a hitelt.

Az IMF nem adhat jobb feltételekkel kölcsönt, mint más országoknak. Ezért Görögországban sokkal komolyabb megszorító intézkedésekre lenne szükség, valamint ezzel egyidejűleg a fiskális szuveneritásáról is le kéne mondania az államnak, mivel a fontosabb kérdésekben a Valutaalap előírásait kellene követnie. Ezek társadalmi kezelhetősége viszont erősen kétséges, hiszen már a jelenlegi intézkedések is komoly politikai és társadalmi feszültségeket keltenek.

Az eurozóna segítség nyújtása ugyancsak kérdéses. Ennek fő oka, hogy a németek megelégelték, hogy rájuk nehezedik a zóna pénzügyi stabilitása, így  szankciókat vezethetnek be és Görögország eurozónából való kizárásával pédát statuálhatnak. Ha a görögök kizárása mellett döntenek, megállíthatják azt a dominó effektust, hogy mostantól több tagállam is élősködő politikát folytasson és bármikor eladósodjon. A Concorde elemzője úgy véli,  Görögország helyzete kielemkedően rossz az EU-ban, ezért nem kell további tagállamok kizárásától tartani.

Kovács Kirsztián azt is hozzátette, hogy a görög állam bedőlése, valamint az eurozónából való kilépés akkor sem elképzelhetetlen, ha az IMF segít Athénnak. A kérdés inkább az, hogy ezek milyen sorrendben következnek be.

Hallgassa meg Ön is Faddni Anna interjúját aki Kovács Krisztiánnal, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzőjével beszélgetett!

A beszélgetés hossza 7 perc 22 másodperc.