A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az országgyűlési választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatszolgáltatásra a választást megelőző 20. naptól, azaz március 22-étől van lehetőség. Az adatokat a jelölteknek és a pártoknak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük.

A névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni. A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a pártok szavazóköri bontásban.

Választások

Az állampolgárok azt ugyan megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.

Jóri András adatvédelmi biztos még a választás kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről. Felhívta a jogalkotót, tegye lehetővé, hogy az állampolgár megtilthassa lakcímadatai kiadását a pártoknak kapcsolatfelvétel céljára. A nemzetközi gyakorlat alapján a szavazók a legtöbb európai országban megtilthatják, hogy a nemzeti népesség-nyilvántartások adataikat politikai kampányok céljára kiadják.