Az egyik változat szerint az euróövezeti jegybankok devizatartalékainak egy része képezné az EMF pénzalapját. Egy másik változat szerint az intézmény megmentési akcióihoz maga csapolná meg a nemzetközi hitelpiacokat. További megoldás lehet, hogy a résztvevők befizetnének az alapba, illetve, mint negyedik variáció, hogy azok az országok finanszíroznák működését, amelyek államháztartása már nehéz helyzetben van.

Ha a résztvevők befizetéseiből működne az alap, ez Németország - mint a legnagyobb uniós gazdaság - számára 50 milliárd eurós kiadást jelentene. Az EMF gondolata a súlyos görög költségvetési és adósságválság kapcsán merült fel. A szervezet az eddigi nyilatkozatok alapján hangsúlyozottan nem a Nemzetközi Valutaalap versenytársa lenne, de építene az IMF tapasztalataira és hasonló, sőt szigorúbb beavatkozási mechanizmussal ruháznák fel.

Európai Valutaalap

Nem vetette el az Európai Valutaalap létrehozásának gondolatát Nicolas Sarkozy francia elnök, a német pénzügyminiszter ugyanakkor a Financial Times-ban szigorú feltételeket javasolt egy ilyen intézmény létrehozásához, és felvetette, hogy a költségvetésük rendbetételére képtelennek bizonyuló tagországoknak távozniuk kellene az euróövezetből.