A döntés megegyezett az elemzői várakozásokkal, a megkérdezettek többsége decemberre 5,25 százalékra csökkenő alapkamatra számít.

Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi - jegyzi meg a testület a döntésről kiadott indoklásában, amely azt is megállapítja, hogy nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. A tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció jövőre a 3 százalékos cél alá süllyedhet.

Az elemzők szerint még nincs vége a kamatvágási sorozatnak

Az alapkamat csökkentés mértéke megegyezett az elemzői várakozásokkal, a megkérdezettek többsége decemberre 5,25 százalékra csökkenő alapkamatra számít. 

Magyarország külső sérülékenységét mérsékelte a gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú - figyelmeztet a jegybank monetáris tanácsa. 

A monetáris tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén ismét növekedési pályára állhat. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése növeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására továbbra is a gyenge kereslet gyakorolja a legnagyobb hatást. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatos mérséklődést mutat. Az iparcikkek árai a kedvezőtlenebb januári adatot követően februárban korrigáltak. Mindezeket figyelembe véve a tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói árindex az idei év közepétől az MNB 3 százalékban meghatározott inflációs célja közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet. 

A magyar gazdasági folyamatok késve követik a globális és régiós fellendülést. A növekedésben a tavaly megfigyelt szerkezeti kettősség továbbra is fennmaradhat. Az idei év során az export markáns bővülése mellett a fogyasztás az előző évi jelentősebb visszaesést követően sem fog érdemben növekedni a testület szerint. 

A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban javult, és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára jelentősen mérséklődött. Az egyes eurozónabeli országok államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak ugyan továbbra is jelen vannak, mégsem gyakoroltak számottevő hatást a kelet-közép európai régió országainak kockázati megítélésére - állapította meg a kamatdöntő testület. A tanács megítélése szerint a javuló tendencia fennmaradását bizonytalanság övezi. 

A monetáris tanács február 22-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatlábat 6 százalékról 25 bázisponttal a jelenlegi 5,75 százalékra, - akkori - rekord alacsony szintre, és nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét sem. Azt is jelezte a tanács, hogy a lazítási ciklus hamarosan véget érhet. 

Az MNB által az ülésről közzétett rövidített jegyzőkönyvből kiderült, hogy a februári kamatdöntés alkalmával hat monetáris tanács tag szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten 50 bázispontos lazítást javasoltak, míg egy tag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt.

A keddig még érvényes 5,75 százalékos kamaton a kereskedelmi bankok 4.155 milliárd forintot tartottak a kéthetes jegybanki betétben, több mint ezermilliárddal nagyobb összeget, mint a múlt év végén.

Simor a kamatvágásról: szoros volt a mezőny

Simor: mi áll a kamatvágás mögött?

Equilor: merészebben is vághatott volna a jegybank

Hallgassa meg Ön is Madács Nóra összeállítását a hétfői kamatdöntésről!

A hanganyag hossza: 5 perc