A testület előtt lévő másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt - tette hozzá a jegybank elnöke.

Az 5-10 éves magyar állampapírok hozama 70-100 bázisponttal, Magyarország CDS felára 50 bázisponttal csökkent az elmúlt hetekben, s hasonló folyamat figyelhető meg a devizakötvényeknél is, miközben a forint erősödött az euróval szemben - magyarázta a hétfői kamatcsökkentés indokait Simor András.

Miközben a görög helyzet alapvetően nem változott, az elmúlt hetekben a közép-kelet-európai régió és Magyarország kockázati megítélése javult, ez tette lehetővé a kamatcsökkentést - jelentette ki az MNB elnöke.

Mint Simor András kifejtette, a monetáris politika számára két kulcsterület van, amely meghatározza a döntéséket: a reálgazdaság és az inflációs kilátások alakulása, illetve az ország kockázati megítélése. Amennyiben a kormányzati döntések hatnak az infláció alakulására, azaz olyan döntések születnek, amelyek például az inflációs cél közelében tartják a pénzromlás ütemét, illetve javítják az ország kockázati megítélését, akkor nő a monetáris politika mozgástere.

Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a választások eddig sem befolyásolták a döntéseket, most sem fogják. Csak annyiban hatnak, amennyiben befolyásolják az infláció alakulását, illetve amennyiben hatnak Magyarország kockázati megítélésére. "A választások közvetlenül nem hatnak a döntésekre" - jelentette ki Simor András.

"Az MNB nem nézi a tanácsadók politikai hitvallását, csak a szakmai hozzáértést, s ezért alkalmazta kommunikációs tanácsadóként Braun Róbertet, aki jó kommunikációs tanácsokat ad az MNB-nek" - közölte egy kérdésre válaszolva a jegybank elnöke.