A nemzetközi hitelminősítő hatoldalas helyzetértékelése szerint a jelentős mértékű, nagybani forrásokból finanszírozott devizahitelezés és annak kedvezőtlen devizaösszetétele, valamint refinanszírozási kockázata volt az egyik fő oka annak, hogy a magyar bankrendszert erősebben sújtotta a pénzügyi válság, mint több más térségbeli bankrendszert.

Jóllehet a magyar bankrendszer - az anyabankok, és bizonyos mértékig a magyar állam támogatása révén - "viszonylag jó állapotban" jutott túl a tavalyi éven, maradtak azonban alapvető kockázatok. A bankoknak változatlanul jelentős devizaalapú kinnlevőség-portfolióik vannak, amelyek önmagukban potenciális kockázati forrást jelentenek, és a pénzintézetek még mindig erősen rá vannak utalva a nagybani finanszírozási forrásokra.

A Moody's hangsúlyozza: éppen ezért tekinti az ország hosszú távú pénzügyi stabilitása szempontjából kedvezőnek a magyar kormány és a jegybank legutóbbi kezdeményezéseit a forinthitelezés ösztönzésére a lakossági szektorban.

A cég szerint a magyar kormány intézkedései különösen az új kihelyezések devizastruktúráját módosíthatják a forinthitelezések javára, jóllehet ez függ a forint- és a devizahitelek kamatkülönbségétől is.

A Moody's úgy számol, hogy az euró- és a forinthitelek közötti kamatkülönbözet 250 bázispont körüli szintre szűkült, és a cég szerint ez már kevésbé ösztönzi a hitelfelvevőket a devizakölcsönökkel járó árfolyamkockázat vállalására. Ha azonban a kamatkülönbözet nem szűkül tovább, és a forint eközben a válság előtti szintekre erősödik vissza, akkor a 250 bázispontnyi különbség még mindig elég szélesnek bizonyulhat ahhoz, hogy a lakossági ügyfeleket a devizahitel választására sarkallja - áll a hitelminősítő hétfői londoni elemzésében.

A Moody's szerint mindemellett a devizahitelezés ellen ható kormányzati intézkedések nem érintik a már meglévő deviza-kinnlevőségi portfoliókat, amelyek közép- és hosszú távon megmaradnak kockázati tényezőnek a magyar bankszektorban.

A hitelminősítő szerint a devizaalapú lakossági hitelezés 2004-ben, a forintalapú lakáshitelek "kevésbé nagyvonalú támogatásának" bevezetése után kezdett gyorsulni. A cég felidézi, hogy 2003 végén a háztartások hitelállományának alig 5 százaléka volt devizaalapú, 2004 végére ez az arány elérte a 14,4 százalékot, 2009 végén pedig a háztartások teljes adósságállományának már hozzávetőleg a 70 százaléka állt fenn külföldi fizetőeszközben.

Ennek a gyors növekedésnek csak az egyik oka volt a kamatkülönbözet. A bankok hitelkockázati gyakorlata nem tett különbséget a deviza- és a forinthitelezés között, és Magyarországon - Lengyelországtól eltérően - nem volt olyan szabályozás, amely korlátozta volna a devizahitelezési kondíciókat - áll a Moody's hétfői londoni elemzésében.