Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője az MTI-hez hétfőn eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár a magyar gazdaság állapota indokolja a további kamatcsökkentést, nagyon kicsi az esély arra, hogy a kamatszint az idei évben 5 százalék alá csökkenjen. Úgy vélte, nem valószínű, hogy 2010-ben akár a belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne rontanák a forintban befektető piaci szereplők hangulatát. 

A szakértő rámutatott: a választások közeledtével felerősödhet a befektetői aggodalom, még akkor is, ha a piaci szereplők többsége arra számít, hogy a megalakuló új kabinetnek feltehetően kényelmes többsége lesz egy stabil, kiegyensúlyozott kormányzáshoz. Kétség maradhat a befektetőkben azzal kapcsolatban, hogy a valódi reformértékű lépésekre sor kerülhet-e annak tudatában, hogy több lényeges kérdéshez kétharmados többség szükséges.

Az MNB merészebb lépése sem lepte volna meg az elemzőket

A külső környezettel kapcsolatban hozzátette: a finanszírozási igény folyamatosan élénkülhet a világban, azonban nem egyértelmű, hogy a növekvő igényt a tőketulajdonosok milyen áron hajlandók kielégíteni. 

Az elemző szerint nem várható, hogy a közeljövőben a 265 forintos szint alá erősödne a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, mivel az versenyképességi problémákat vetne fel az exportban. A szakértő úgy vélte, talán az lenne a legjobb ha a jelenleginél sokkal gyengébb lenne a forint árfolyama, azonban a még mindig igen jelentős nagyságú devizahitel állomány nehezen teszi elképzelhetővé, hogy a forint 300 körüli szintekre gyengülhessen az euróhoz képest. 

A költségvetést érintő kérdésekkel kapcsolatban a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője kifejtette: nem az a kulcskérdés, hogy tartható-e a 3,8 százalékos idei hiánycél, bár nyilvánvaló, hogy a következő kormány a nemzetközi intézmények felé tett magyar vállalások miatt - különösen a jelenlegi helyzetben - nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a 2010-es költségvetéshez tavaly elfogadott hiánycélt.

Az IMF, illetve az EU szakértői várhatóan bármilyen lépésbe beleegyeznek majd, amely emel ugyan valamennyit az idei hiányon, de megalapozottan a fenntartható fiskális stabilitás irányába mutat. Az elemző szerint ez nem jelenti azt, hogy a következő kormány szabadon alakíthatja majd a GDP arányos hiányt, ám az is biztos, hogy merev, kőbevésett határoktól sem kell majd tartania.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés összhangban van más feltörekvő piaci jegybankok elmúlt hetekben tett lépéseivel. Ugyancsak hétfőn csökkentett kamatot Romána és múlt héten az orosz és dél-afrikai jegybank, illetve az erősödő inflációs nyomás ellenére tartotta alacsonynak mondható kamatát a brazil és török monetáris hatóság is.

A jegybankok a nem túl erős növekedési kilátások miatt érthető módon mindenütt fékezni próbálják a helyi devizák erősödését - fogalmaz a portfolióemenedzser. A növekedés Magyarországon is rendkívül gyenge lábakon áll, a várakozásokat meghaladó, hétfőn publikált februári munkanélküliség adat is jelzi: egyáltalán nem lehet számítani a hazai fogyasztás gyors felpörgésére. 

Meg kell jegyezni, hogy a munkanélküliségi adat késleltetett változó, a gazdasági aktivitás javulását nem tükrözi azonnal - hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor a legfrissebb ipari termelés és kiskereskedelmi adatok a hosszú recessziós időszak után már kisebb élénkülést mutatnak, tartós javulás esetén mindenképp hatással lesznek az MNB későbbi döntéseire, ez azonban egyelőre nem zárja ki a további kamatcsökkentés lehetőségét, különösen egy újabb forinterősödési hullám esetén - fogalmaz Bebesy Dániel.

Az Equilor Befektetési Zrt. véleménye szerint a hétfői 25 bázispontos kamatvágásnál merészebb, akár 50 bázispontos lazításra is lett volna lehetősége a monetáris tanácsnak, mert az erős forint és az alacsony CDS felár megengedett volna erőteljesebb csökkentést. A következő három hónapban még egy 25 bázispontos csökkentést valószínűsít a befektetési cég. 

A közleményben az Equilor összehasonlítja, hogy miként alakult az elmúlt kilenc kamatcsökkentés idején Magyarország aktuális kockázati megítélése, amelytől a tanács függővé teszi a mindenkori kamatdöntés irányát és mértékét. Az adatgyűjtésből látszik, hogy az országkockázati felár (CDS) jelenleg messze alulmúlja az elmúlt 9 hónapban látott szinteket, sőt összességében 2008. októberi szinten, azaz a Lehman Brothers csődje körüli szinteken mozog. "Ennek alapján tehát bőven lett volna tér egy nagyobb mértékű kamatvágásra, hiszen Magyarország megítélése az elmúlt hetekben olyan mértékben javult, hogy helyenként már a Görögország számára követendő példaként emlegetik a nemzetközi sajtóban" - fogalmaznak.

A további csökkentési lehetőséget illetően az állampapírpiaci hozamok alakulását tartják meghatározónak az Equilor elemzői. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt héten több, jelentősen süllyedő kamatpályát vizionáló elemzés jelent meg, ezek többsége azonban véleményük szerint túlzottan optimista. Köztudott, hogy a magyar alapkamat alakulása leginkább a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyek (DKJ) hozamának alakulására van hatással, azon belül is a 3 hónapos DKJ hozamát kell figyelni, amely jelenleg 5,15 százalékon áll, amiből legalább még egy 25 bázispontos csökkentés következne. Ennek időzítése azonban bizonytalan részben a választások miatt is - fűzik hozzá.