A pénzintézet budapesti sajtótájékoztatóján Fáy Zsolt, a bank igazgatóságának elnöke elmondta, hogy nyugat-európai minta alapján átalakították a HBW-t. Az új modell lényege, hogy a bank betéteseinek jóval nagyobb lesz a beleszólása a források felhasználásába, mint a "hagyományos" hitelintézetek esetében.

A Nyugat-Európában már évtizedek óta működő közösségi bankok a fenntartható fejlődést és az átlátható és etikus működést helyezik előtérbe, és a válság idején sem szorultak egyetlen országban sem állami segítségre - emelte ki.

A HBW Express, azaz új nevén a MagNet Magyar Közösségi Bank tulajdonosa 30 százalékban a Caja Navarra, amely Spanyolország egyik legismertebb közösségi takarékpénztára.

A nyugat-európai modell alapján a betéteseket rendszeresen tájékoztatják majd, hogy a banknál elhelyezett pénzük mekkora összeggel járult hozzá a bank nyereségéhez.

A bank kiemelt területekként kezeli majd a biogazdálkodást, a zöld energia fejlesztési lehetőségeit, a környezet és természetvédelmet, a kutatás-fejlesztést, a munkahelyteremtést, a szociális célokat vagy az egészségügyi ellátást szolgáló beruházásokat.

Salamon János, a bank vezérigazgatója elmondta, hogy az évente elért banki nyereség 10 százalékának felhasználásáról a betétesek döntenek. Ez úgy történik, hogy a közösségi adományozási program keretében a betétesek az elhelyezett pénzük arányában dönthetnek arról, milyen civil szervezetnek, alapítványnak adják nyereségrészüket.

Elmondta: tavaly a HBW (új nevén a MagNet) adózott nyeresége mintegy 440 millió forint volt, a betétesek így 44 millió forint támogatás odaítéléséről dönthetnek.

A bank tavalyi mérlegfőösszege 53 milliárd forint volt, szemben a 2008-as 35,23 milliárd forinttal. (Az adózás utáni nyereség 2008-ban 293 millió forintot ért el.)

A betétesek negyedévente meghatározhatják azt is, mennyi kamatot kérhetnek a betétük után. Az elhelyezett pénzek után a 0,5-5 százalékos sávban kérhetik a kamatot, a bank a hiteleknél erre 3 százalékos kamatrést számít fel - tette hozzá a vezérigazgató.