A 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet újrafogalmazta a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéseket. 

A jogszabály definíciókat tartalmaz, amik pontosan meghatározzák, mit kell munkába járásnak, napi munkába járásnak, hazautazásnak stb. tekinteni. Fontos tudatosítani, hogy a rendelet a magyar állampolgárokon kívül az EGT-állam polgárára is alkalmazandó.  

A költségtérítés mértéke az eddigi szabályozástól eltérően egységes, a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés mértéke a felmerült igazolt költségnek legalább 86%-a, de legfeljebb havi 30.000 Ft a 2010-es év vonatkozásában. 

A munkáltató a leadott bérlet árából nem vonhatja le azokra a napokra eső arányos részt, amikor a munkavállaló szabadságon volt illetve keresőképtelensége miatt nem dolgozott.  

Kivételes esetben a Munkáltató a Munkavállaló részére az szja. Törvényben foglaltak szerint költségtérítést fizet, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkahelye között nincsen közösségi közlekedés, illetve munkarendje miatt azt csak hosszú várakozással tudná igénybe venni, illetve fogyatékossága (mozgáskorlátozottsága) miatt nem tudja a közösségi közlekedést igénybe venni. 

Hosszú várakozási időről akkor beszélhetünk, ha az az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. 

Jelen pillanatban ez 9 Ft/km költségtérítést jelent annak a munkavállalónak, aki saját gépjárművét veszi igénybe a munkába járáshoz. Ebben az esetben az oda-vissza utat kell számolni, de csak a tényleges munkanapokat kell figyelembe venni.

A munkáltató  a fogyatékos (mozgáskorlátozott) munkavállaló esetén a közigazgatási határon belüli munkába járás esetére is kiterjesztheti a költségtérítés e fajtáját. 

A munkavállaló  köteles a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy honnan jár dolgozni (lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről).