Több, az európai monetáris unión kívüli ország számára, amely korábban célul tűzte ki az euró mielőbbi bevezetését, az euróövezetben kirobbant adósságválság hatására már nem olyan sürgős a csatlakozás, mint néhány héttel ezelőtt. A közös fizetőeszköz előnyei most kevésbé tűnnek egyértelműnek, mint 2007-2008-ban, a globális pénzügyi válság első hónapjai alatt, amikor az eurózóna kisebb tagállamai védettséget élveztek a vad árfolyam-ingadozásokkal szemben.

Az euróhasználat hátulütői az utóbbi hónapokban váltak szembeötlővé, amikor Görögország államcsőd-közeli helyzetbe sodródott: Athén több évi drákói megszorítások elé néz, cserébe a 110 milliárd eurós szanálási csomagért, amelynek feltételei lényegesen keményebbek, mint azok, amelyeket az IMF tavaly Magyarországgal és Romániával szemben támasztott a fizetőképességük helyreállítását szolgáló hitelekért cserébe.

Az euró körül kialakult pánikhangulat szintén elfeledteti a monetáris unió olyan előnyeit, mint a határokon átnyúló kereskedelem leegyszerűsödése és a meghatározó európai gazdasági blokkhoz való szorosabb integráció. A Görögországra nehezedő nyomás valamelyest csökkent az után, hogy az EU-ban megállapodás született egy pénzügyi csomagról, amelynek célja, hogy megakadályozza az adósságválság kiterjedését az integráció többi államára.

Az euró árfolyama azonban a mentőcsomag meghirdetése utáni fellendülés ellenére továbbra is alacsony, a kedd délutáni kereskedésben 1,2715 volt a dollárral szemben. Az összeomláshoz közeli állapot óvatosságra intette az euróövezethez csatlakozni kívánó államokat, az euroszkeptikusok pedig újabb munícióhoz jutottak. Az egyébként európárti lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a múlt héten kijelentette, hogy jelenleg "nem prioritás" a 16 tagú klubhoz való csatlakozás.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő májusban - részben a görög krízis miatt - felfüggesztette az euróövezethez való csatlakozás projektjét. Václav Klaus cseh elnök, az unió talán leginkább EU-ellenes államfője egyenesen arról beszélt, hogy "a közös európai valuta létrehozására irányuló projekt rég meghiúsult." Nagy-Britanniában, amely önként maradt ki az övezetből, különösen erős az euróellenes hangulat, a görög válságra összpontosító retorikával a konzervatív párt nyerte a legtöbb szavazatot a hétvégén tartott általános választásokon. Az EU-hoz csatlakozott országokat szerződés kötelezi az euró bevezetésére (kivéve Nagy-Britanniát, amely felmentést harcolt ki magának ez alól). Az ehhez szükséges pénzügyi feltételek teljesítése - az adósság, a hiány és az infláció csökkentése - önmagába is évekbe telik, amit a mostani válság a jelek szerint tovább késleltet majd.

Néhány eurózónán kívüli ország annak ellenére is megsínyli a válságot, hogy nem vesz rész Athén megsegítésében. Magyarországon és másutt több millióan akartak élni a svájci frankban felvett hitelek alacsony kamatlába által kínált előnyökkel, a bankok azonban az adósokra hárítják át nemzeti valutának a svájci frankkal szembeni leértékelődését.

Egyes euróövezeten kívüli EU-országok, továbbra sem tettek le a közös fizetőeszköz gyors bevezetéséről. Észtország például továbbra is jövőre kívánja ezt megvalósítani. Az Európai Bizottság várhatóan szerdán javasolni fogja, hogy Észtország a jövő évtől csatlakozzon az euróövezethez. Az elfogadásra váró konvergenciajelentés szerint a balti állam teljesíti a szükséges gazdasági feltételeket.

Az észt adósságállomány mindössze a GDP 7,2 százaléka, így Észtország az EU legkevésbé eladósodott országa. Az államháztartási hiánya a GDP 1,7 százalékával egyenlő, amivel a balti ország a harmadik helyen áll az unióban, az árak pedig 0,1 százalékkal csökkentek tavaly. Valójában Észtország az egyetlen olyan európai ország, amely eleget tesz az euróövezet valamennyi szabályának.

De a görög válság nyomán az eurózóna tagjai, amelyek attól tartanak, hogy újabb segélycsomagok előteremtése céljából ismét mélyen bele kell nyúlniuk a kasszába, a még magasabbra próbálják állítani a mércét az újonnan csatlakozni kívánók előtt. Olli Rehn, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a múlt héten figyelmeztette az észteket, hogy csatlakozásuk nem lezárt ügy. A görög válságra hivatkozva Jürgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja azt szorgalmazza, hogy fogalmazzanak meg olyan kritériumokat, amelyeknek Észtország nem lesz képes eleget tenni. Az észt politikusok azonban tiltakoznak. "Nem szokás megváltoztatni a szabályokat a játék közepén" - jelentette ki Toomas Hendrik Ilves észt elnök.

Az óvatosságot azok a félelmek táplálják, hogy az euróövezet gazdagabb országai, így Spanyolország, Portugália és Olaszország lehetnek a következők, amelyek megsegítésre szorulnak, és ez további terheket róna az euróövezet kormányaira. Ennek kapcsán Lars Christensen és Viloeta Klyviene, a Danske Bank elemzője felveti: ha az eurózóna néhány tagja úgy jár el, hogy azt az EU kulcsországai - így Németország - nagyon felelőtlennek ítélik meg, akkor az igazi kérdés nem az, hogy Észtország készen áll-e az euróra, hanem inkább az, hogy az eurózóna készen áll-e Észtországra".