Ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi időben romlott Magyarország kockázati megítélése és romlottak az inflációs kilátások is.

"Jelenleg nem folytatható tovább az alapkamat csökkentése" - jelentette ki Bihari Péter.

Kifejtette továbbá, hogy Magyarország kockázati felára emelkedett az elmúlt hetekben, miközben az inflációs kilátások is kevésbé indokolnak további kamatcsökkentéseket.

Bihari Péter ugyanakkor utalt arra is, hogy a magyar kockázati prémium emelkedése nem viszonylagos, hanem a globális kockázat növekedésének folyamatába illeszkedik, ám ennek ellenére korlátozza a magyar monetáris politika mozgásterét.

Bihari Péter törékenynek mondta Magyarország kilábalását a tizennyolc éve legsúlyosabb válságból, s megjegyezte: a recessziót követő növekedést egyszeri tényezők okozták az idei első negyedévben, ilyen volt például a készletek feltöltése. A Nyugat-Európában növekvő finanszírozási költségek és a kiadáscsökkentés csökkenthetik a magyar export iránti keresletet, és ez rontja az ország növekedési kilátásait.

"A gazdasági világválság második hullámának legfontosabb tanulsága, hogy a korábban vártnál hamarabb kell helyreállítani a költségvetési fegyelmet - hívta fel a figyelmet a monetáris tanács tagja. - És ebben a környezetben a költségvetési deficitcél növelésének elfogadtatása olyan költségvetési előzmények után, mint a mienk, igencsak nehéz" - jelentette ki az új kormány formálódó fiskális politikájára célozva.

A Bloomberg ugyanis emlékeztetett Matolcsy György kijelölt gazdasági miniszter minapi közlésére, miszerint az új kormány a tervezett 3,8 százalék helyett 6 százalékos GDP-arányos idei hiányt igyekszik majd elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val.

A Magyar Nemzeti Bank a 2008. októberi 11,5 százalékról tíz hónap alatt 5,25 százalékra szállította le az irányadó kamatot.

Az MNB következő kamatdöntő ülés május 31-én esedékes.