Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, és ketten 50 bázispontos lazításra voksoltak.

A Monetáris Tanács a hazai pénzügyi eszközök romló kockázati megítélésére és az inflációs kockázatokra tekintettel, döntött az alapkamat szinten tartása mellett - közölte kamatdöntéshez fűzött indoklásában az MNB. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszik - fűzte hozzá.

Magyarország kockázati megítélése számottevően romlott, aminek okát elsősorban a nemzetközi hatásokban jelölte meg a jegybank közleménye. Több euróövezeti ország adósságproblémái, és ennek nyomán az euróövezet jövőjével kapcsolatos aggodalmak kedvezőtlen fordulatot hoztak a globális kockázati étvágyban, s ez kedvezőtlenül hatott a régió, így Magyarország kockázati megítélésére is. Kiemelt fontosságú a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - figyelmeztetett közleményében a jegybank, hozzátéve, hogy a nemzetközi befektetők figyelmének középpontjába került a fiskális fenntarthatóság, kivált olyan nagy adósságállományú országokban, mint Magyarország.

A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, és áprilisig 4,25 százalékkal mérsékelte az alapkamatot.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. június 9-én 14 órakor jelenik meg.