Enyhén nőtt az eurózóna GDP-je az első negyedévben. Az Eurostat becslése szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,2 százalékos,  az egy évvel korábbihoz képest 0,6 százalék volt a növekedés. Az ING Bank elemzője szerint ellentétes hatások érvényesültek. Ugyanis az euró gyengülése segítette az exportot, de a csökkenő lakosság fogyasztás visszafogta a gazdaságokat. Miután a raktárkészleteket már feltöltötték, de az értékesítés nem pörög, az év második felében a recesszió sem zárható ki.

Német Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy amellett, hogy a gyengülő euró segítette az exportot, a kormányzati intézkedések is ösztönzőleg hatottak a gazdaságra. A másik oldalról viszont a csökkenő vállalati beruházási kedv, és a magas munkanélküliség miatt erősen visszafogott háztartási fogyasztás negatív irányba mutatott. Ennek a két oldalnak az egymás közötti viszály eredményezte azt, hogy csak nagyon kis mértékben tudott növekedni az Európai Unió GDP-je.

Az ING Bank elemzője kiemelte, hogy éves szinten is növekszik az EU gazdasága, amire már régóta nem volt példa. Hosszabb távon azonban nem lehet jelentős lendülettel számolni. A második negyedévben várhatóan az első negyedévnél is kedvezőbb növekedés lehet, de sajnos az év végére a recesszió sem zárható ki – tette hozzá Németh Dávid.

A legtöbb eurózónás ország jelentős megszorításhoz nyúlt, ami tovább rontja a képet. A rádiónknak nyilatkozó szakértő Görögországgal kapcsolatban elmondta, hogy annyiból rosszabb helyzetben van, mint hazánk, hogy kevésbé épül a gazdaságuk az exportra. A válság hatására a turizmus jelentősen visszaesett, a megszorítások miatt pedig a görög lakosság visszafogta az eddig sem túl nagy fogyasztását.

Németh Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a raktárfeltöltések a csúcson vannak, ezeket a folyamatokat kevésbé támasztja meg a növekvő fogyasztás.

Németh Dáviddal, az ING Bank elemzőjével Andor Attila beszélgetett.

Az interjú hossza: 5 perc 11 másodperc