Yuka Konishi a Honda Hungary új igazgatónője. Idén áprilisban érkezett egyenesen Spanyolországból. 20 év a Hondánál, 12 év a Honda Europe-nál, 2 hónapja Magyarországon. Megkérdeztük milyen női menedzsernek lenni az autóiparban, milyen küldetéssel érkezett hazánkba és mik voltak az első benyomásai.

Kezdésként kérem, röviden mutassa be eddigi pályafutását!

20 éve dolgozom a Hondánál. Ebből 12 évet itt Európában, több országban is: Anglia, Oroszország, Spanyolország és most áprilistól itt Magyarországon. A maradék időben régebben a tokiói központban dolgoztam, különböző kontinensekkel foglalkoztam: Ázsiával, néha Dél-Amerikával és természetesen Európával.

Mi az Ön szakterülete?

Leginkább az értékesítés, de foglalkoztam termékfejlesztéssel is a Honda európai központjában, Angliában.

Mennyire általános, hogy egy Japán vállalatnál egy nő ilyen szép karriert fusson be?

Egyre gyakoribb. Régen, amikor pályakezdő voltam, még nem volt ennyi lehetőség.

Miért éppen autók? Esetleg ez a titkos szerelem, ezért szentelte az életét egy autógyártónak?

Mindig nagyon érdekelt a márkázás, azon belül is ’Japán’, mint márka. Milyen ennek a márkának az elfogadottsága a világban? Amikor csatlakoztam a Hondához éppen egy óriási kereskedelmi háború dúlt az USA és Japán között. Már ekkor meg voltam győződve, hogy a világ a globalizáció felé halad és én szerettem volna részt venni ebben a folyamatban.

Elgondolkodott más japán autómárkán is?

Nem, egyáltalán nem. Csak a Honda…

Meséljen Oroszországról! Mi volt ott a szerepe?

Amikor csatlakoztam az ottani Hondához, akkor az még egy nagyon fiatal szervezet volt, egy éves. A feladatom egy stabil értékesítési bázis kialakítása volt, amivel megalapozható egy nagyobb növekedési pálya.

Egy ilyen nehéz feladathoz keménynek kellett lennie. Hogyan látja: könnyen fogadnak el az európai férfiak egy női vezetőt?

Ahogy én látom, nincs ebben semmi rendkívüli nehézség. Az, hogy valaki nő, csak egy a sok tulajdonság közül, amivel egy személy rendelkezik. Remélem a kollégáim is meg tudják ezt erősíteni! Azt is remélem, hogy nem okozok ezzel nehézséget nekik…

Hogyan írná le önmagát, mint menedzser?  Mi a filozófiája?

Mindig igyekszem tisztelni a tényeket és ragaszkodni hozzájuk. A Hondánál sokféle céges filozófiánk van, ezek egyike az, hogy mindig a tényekre koncentráljunk, mégpedig ott, ahol azok megtörténnek. Ezt Sangen koncepciónak vagy Három realitás filozófiának is nevezzük. A három realitás a Genba, azaz a hely, Genjistu, azaz a szituáció és Genbutsu, azaz az aktuális cél, helyzet.

Miért került Magyarországra? Netán önként jelentkezett?

Sokfelé van vállalatunk a világban és különösen menedzseri szinten igaz, hogy a vállalat dönti el, hogy melyik menedzser hová illik leginkább. Minden Honda leányvállalat más növekedési fázisban van és ezért más személyiségű vezetőt is kíván. Úgy hiszem, hogy a Honda a tapasztalataimat szerette volna itt Magyarországon kamatoztatni, ezért küldtek ide.

Fázist említett. Mi a Honda Hungary következő fejlődési fázisa?

A Honda Hungary, dacára annak, hogy nagyjából 15 éve működik, még fiatal szervezet. Voltak szebb időszakai, most viszont kevésbé szépek. Éppen ezért most kell megvizsgálnunk az alapokat. A célom, hogy a Honda márka a legjobban vágyott márka legyen Magyarországon.

Habár a Hondának már most is jó megítélése van a piacon, ez azért egy jelentős kihívás lesz. Megvan már a nyerő stratégia vagy a két hónap még nem volt elegendő egy részletes terv elkészítéséhez?

Az utóbbi a helyzet:  nemrégen érkeztem, és most az ellenőrzés és elemzés időszakában vagyok.    Azonban már készül a cél eléréséhez szükséges útitervem.

A Honda sikeres márka az egész világon, Európában azonban szerényebbek az eredmények. Mi lehet ennek az oka?

Igaz, hogy minden japán márka nehézségekkel küzd Európában. 2009-ben a Honda például 6. volt a világon, de csak 9. Magyarországon. Minden más kontinensen jobbak az eredményeink, ezt elismerem. Ennek sok oka van. Európa nem egységes piac és minden ország a saját márkáit preferálja. Éppen ezért a számunkra elérhető valós piac kisebb. A Honda mindig magas minőséget és fejlett technológiát kínált, de ez nem elég. Az elmúlt években olyan autókat próbáltunk fejleszteni, amelyek megfelelnek az európai ízlésnek, mint az új Civic vagy az Accord. Ez nem mindig könnyű feladat. Ezen túlmenően azt is érzem, hogy a termékeink minőségéhez képest nem elég jó a kommunikációnk Európában.

Egy picit forduljunk Magyarország felé! Tavaly az év egy adott pillanatában a Hondának 5%-os piaci részesedése volt. Mi lehet a reális cél?

Nem tekintjük a számban kifejezett piaci részesedést elsődleges célnak. A lényeg, hogy a Honda egy olyan autó legyen, amit élvezet vezetni és birtokolni. Ahogy már mondtam, a leginkább vágyott márkává tenni.

Mégis, én biztos vagyok, hogy van egy szám a fejében…

4-5%, hosszú távon.

Egyre növekvő nyomás érzékelhető az autógyártókon a környezetvédelem kérdésében. Lát kitörési esélyt a japán márkák számára ezen a területen, ahol a zöld technológiára épül minden?

Igen, természetesen. Magyarországon a vásárlók még nem eléggé figyelnek erre. Az állam sem bátorítja ezt a fajta gondolkodást. Más országokban ez már folyamatban van. Sok ország a gazdaságélénkítő csomagját a zöld technológiák elterjedésének ösztönzésére építette. Jelenleg csak a Toyota és a Honda gyárt Európában  nagy tömeggyártású hibrid autókat.

A hibrid Hondák már az utakon vannak. Milyen visszajelzéseket kapnak a vásárlóktól?

Van egyfajta aggodalom a hibrid autók kapcsán: más, mint a korábban megismert autóim? Amint birtokunkba kerül egy, belátjuk, hogy semmiben nem különbözik a korábbi autóktól! Általánosságban tehát nagyon jók a visszajelzések. Most jövünk a piacra egy sport hibriddel is. Ez egy igazi „Honda autó”. Olyan a stílusa, mint a régi CRX-é. Még Németországban is jó szakmai elismertséget kapott.

Ahogy mondja is, vezetni egy hibridet semmiben nem más. A motorház alatt azonban egy új technológia van. Milyen speciális képzést kellett nyújtani a kereskedőknek, hogy értsenek ezekhez az újdonságokhoz?

Semmi rendkívülit. Minden új modell esetében tartunk képzéseket a kereskedőknek, nem csak technikai, de értékesítési képzést is.

Úgy tűnik, hogy a Honda kereskedések erősebbek, mint a többiek. Miért lehetséges ez? Milyen stratégia húzódik meg e mögött?

Mi úgy gondoljuk, hogy legalább két oka is van ennek. Az egyik a mi tipikus ügyfélprofilunk. A mi ügyfeleink – úgy tűnik – meg tudják fizetni az autóikat. A másik ok, hogy mi még a magas eladási számok idején sem kényszerítettük a kereskedéseinket irreális beruházásokba. Azt szeretnénk, ha a kereskedőink lépésről-lépésre fejlődnének. Ennek köszönhetően a kereskedőink most kevesebb terhet cipelnek.

Mondhatjuk, hogy a kereskedőik jól állnak?

A kereskedéseink megbirkóznak a feladattal. Amint a jobb idők beköszöntenek, remélhetőleg ősztől vagy jövő év elejétől, készen kell állnunk. Ki kell szélesítenünk az ügyfélbázisunkat annak érdekében, hogy  erős alkatrész- és szerviz tevékenységet tudjunk folytatni.

A Honda Hungary évekkel ezelőtt hozott egy stratégiai döntést, miszerint azonos vállalatirányítási rendszert vezet be a teljes kereskedői hálózatában. Ennek a döntésnek most érnek be a gyümölcsei, hiszen rendszeresen értékes adatokat tudnak letölteni és elemezni a teljes kereskedői hálózatról. Mi a szerepe ennek az eszköznek a már korábban említett útitervben?

A maximumot szeretnénk kihozni ebből a rendszerből. Arra is szeretnénk felhasználni, hogy a kereskedőinknek olyan információkat adjunk vissza, amelyek segítségével proaktívan képesek fellépni az értékesítésben.  Ezt a rendszert a közös fejlődés érdekében együtt fogjuk üzemeltetni a kereskedőinkkel.

Miután megérkezett ide a Hondához, mi volt az első dolog, amiről azt gondolta, hogy gyenge pont és meg kell változtatni?

Nem feltétlenül gyenge pont, de valami, amit lehet fejleszteni; ez nem más, mint a kapcsolat a kereskedői hálózattal. Szorosabb kapcsolatot kell kialakítanunk. Minden eszközt és lehetőséget meg akarok adni a hálózatnak, hogy jobban és proaktívan reklámozzák és értékesítsék a Honda termékeket.

Mi volt a kellemes meglepetés? Ami erős a jelenlegi szervezetben.

Azt hiszem: az emberek. Őszinték és szorgalmasak. Minden ügyet komolyan vesznek.

Két hónapja van Magyarországon. Milyenek a benyomásai?

A tapasztalataim eddig igen korlátozottak. Budapest nagyon szép város, és az emberek udvariasak. Még a sofőrök is kedvesebbek, mint azt gondolná az ember. Nem mondom, hogy nem agresszívak, de legtöbbször villognak, hogy megköszönjék, ha elsőbbséget kaptak. Azt is érzem, hogy a magyarok szerények és inkább szégyenlősek. Ez azonos a japán emberek mentalitásával.

Work hard, play hard – mondja az angol. Azaz, dolgozz keményen, de élvezd is az életet. Mivel kapcsolódik ki, mi a hobbija?

Jelenleg nincs különösebb hobbim. Amikor fiatalabb voltam, akkor teniszeztem és kipróbáltam magam a japán íjazásban is. Ha van időm, utazok. Nem éppen hobbi, de van egy cicám. Egyébként végig szeretném látogatni Magyarország termálfürdőit.

A japán és a magyar konyha nagyon különbözik. Van már kedvenc magyar étele?

Nem elsősorban a jó ételeket, hanem a minőségi borokat kedvelem, és ezekből sokat találok Magyarországon.

Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a munkájához!

Az interjút Tipold István készítette

autoszektor.hu