A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttségének budapesti tárgyalásain az euróövezeti országok megmutatták, hogy hol húzódik a gyengébb országokkal szembeni türelmük határa. Miután a magyarok nem akartak további, az EU által követelt takarékossági intézkedéseket a nyakukba venni, a nemzetközi szervezetek leállították a tárgyalásokat, és zárolták a támogatásként megígért pénzt - írta a magát szabadúszó gazdasági újságíróként jellemző Ernst Michael Brauner a liberális napilap hasábjain.

Ezután a forint gyengült, a tőzsde esett, és Magyarország, amelyet nemrég Olli Rehn uniós pénzügyi biztos még alacsony államháztartási hiánya és az EU-ban átlag feletti gazdasági növekedése miatt dicsért, igazán csak most áll válság előtt. Egy olyan válság előtt, amelyet a magyarok valószínűleg csak a Brüsszellel szembeni engedelmességgel és nem takarékoskodással oldhatnak meg - írta Brauner.

A kommentár szerint Magyarországot nem kell keretek közé szorítani

A szerző idézte Oliver Stockot, a Handelsblatt című német üzleti lap volt bécsi és kelet-közép-európai tudósítóját, aki szerint a nemzetközi hitelezők Magyarország megfelelőnek tartják arra, hogy példát statuáljanak vele. Magyarország ideális ország arra, hogy a takarékoskodásra nem hajló Görögországot és Portugáliát figyelmeztesse az EU, ezért Budapestet "pellengérre akarják állítani, mint egy nyakas vétkezőt".

"Ha csak megközelítőleg is helyes Stock elmélete, akkor az EU és az IMF magatartása igazán nagy disznóság" - vélekedett Brauner.

Magyarország 2004-ben örömmel és büszkén csatlakozott az EU-hoz. "Rajtuk példát statuálni azért, hogy az eladósodott uniós tagállamokban észhez térjen néhány hataloméhes politikus és telhetetlen menedzser, beteges dolog, és méltatlan az EU tagállamaihoz" - fogalmazott Brauner.

Sok másik EU-tagállammal ellentétben a magyarok már elkezdtek takarékoskodni - írta a szerző. Csökkentették a "túl magas" köztisztviselői jövedelmeket, harcot hirdettek a korrupció ellen, és egy fenntartható szociális piacgazdaság kiépítésén dolgoznak. Már az európai uniós csatlakozás előtt is szigorú takarékossági programokat folytattak - sorolta.

A magyaroknak nincs szüksége az EU "hüvelykszorítójára" ahhoz, hogy konszolidálják az államháztartást. Amire szükségük van, az egy kicsivel több idő, nemzetközi bizalom és egy európai államközösség, amely betartja azt, amit 2008-ban megígért - vélekedett a Der Standard vendégkommentárjának szerzője.