Hoffmann Rózsa az új jogszabály megalkotásának szükségességét azzal indokolta: az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, és ezért alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert.

Kiemelte: új alapokra kívánják helyezni a közoktatást. Míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani.

Jövőre már anyagilag is jobban járhatnak a tanárok

Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják. Hozzátette, a kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse.

Hangsúlyozta: iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki, és "a rémhírekkel ellentétben" megtartják a közoktatási rendszer azon vívmányát, hogy az iskolák a tudás átadásához az általuk leginkább helyesnek tartott utat választhassák.

Tervei szerint a hat és nyolc évfolyamos intézményekkel együttműködve szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, amelyekhez az iskoláknak "fel kell nőniük". Ha ez meghatározott időn belül nem sikerül, visszaminősülnek négy évfolyamos intézményekké. Az érettségi valamennyi gimnáziumban egységes lesz - tette hozzá, jelezve: a nyolcosztályos gimnáziumban érettségizők a tudást illetően mindenképpen többletet "könyvelhetnek el" de ez nem jelent feltétlenül többletforrást is.

Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy a normatíva alapú finanszírozás megszüntetését célul tűzte ki, mert azt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt minőségellenes elvnek tartja. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, és annak járulékait. Ezen felül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell finanszírozniuk. Intézménytípus, feladat és tanulószám alapján kalkulált pedagóguslétszámot kapna minden akkreditált iskola, s az körülbelül három évig lenne állandó. Így a pedagógusok fizetése biztonságban lenne - hangsúlyozta.

Közölte, hogy a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább "gesztusértékű javítás", azt követően pedig "látványosabb" emelés valósulna meg. E kívánság teljesülése természetesen annak függvénye, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy "tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből" - tette hozzá.

A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a "nyomorúságos fizetésért" - utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni, kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra.

A kétszintű érettségiben is lesz változás - jelezte az államtitkár. Az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne - utalt az új rendszer kidolgozásakor követendő irányelvre. Ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez, és mint mondta, el tud képzelni olyan megoldást, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, és ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le.

Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható majd, s a kereten belül az ország gazdasági fejlődését szem előtt tartva egyértelműen növelnék a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát.