A CEBS pénteken bemutatott vizsgálati eredményei szerint az uniós bankok többsége jól tűrné, ha elmérgesedne az euróövezeti államadósság-válság és leértékelődnének az államkötvények, ismét recesszióba fordulna az unió gazdasága és zuhanórepülésbe kezdenének a térség nagy tőzsdéi.

A 91 vizsgált bankból csupán 7 hitelintézet bukott el a teszten, ezeknek összesen 3,5 milliárd euró pótlólagos tőkére van szükségük a válságtűrő képesség erősítéséhez, ami alig tizedannyi, mint a leginkább optimista szakértői előrejelzésben szereplő összeg. A Nomura elemzői 30 milliárd euróra számítottak, a Goldman Sachs 38 milliárdot valószínűsített, a Barclays Capital pedig 85 milliárd eurót jósolt.

A stresszteszt azonban nem alkalmas a bankrendszer iránti bizalom gyors erősítésére, főként azért, mert az eredmény csalóka - mondják elemzők. A CEBS tesztjén azok a bankok feleltek meg, amelyeknek a feltételezett válsághelyzetben 6 százalék felett maradna az úgynevezett tőkemegfelelési mutatójuk (Tier 1 ratio), ha viszont csupán 1 százalékkal magasabb értéket, 7 százalékot szabtak volna meg, akkor nem 7, hanem 24 bank bukott volna el - mondta Andrew Sheets, a Morgan Stanley londoni elemzője.

A JP Morgan értékelése szerint a stresszteszt "elszalasztott lehetőség"; az uniós felügyelet jóval több bankot ösztönözhetett arra, hogy tőkefeltöltéssel javítsa válságtűrő képességét, Lothar Mentel, a több mint 600 millió font értékű befektetést kezelő londoni Octopus Investments vezető elemzője pedig úgy véli, hogy sokkal hitelesebb lett volna a vizsgálat, "ha legalább egy olyan bank is megbukott volna, amelyre a piac nem számított."

Komal Sri-Kumar, a 118 milliárd dollárnyi befektetés kezelésében segédkező TCW Group vezető elemzője a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva hozzátette: a vizsgán megbukott bankokról ismert volt, hogy nehézségekkel küzdenek, a "stressztesztből így nem tudtunk meg semmit, amit eddig ne tudtunk volna."

Az elemzők bírálták a vizsgálat módszereit is, főként azt, hogy a felügyelet csak azokat az államkötvényeket vette számításba, amelyekkel a bankok kereskednek, azokat viszont nem, amelyeket hosszabb távon, befektetési céllal tartanak, holott például a súlyos adósságválsággal küzdő Görögország állampapírjainak esetében a bankok jellemzően a birtokolt kötvények 10 százalékával kereskednek, 90 százalékát pedig befektetési céllal tartják.

Vannak ugyanakkor olyan elemzők is, akik szerint elég szigorú volt a vizsgálat ahhoz, hogy az eredményeit komolyan lehessen venni. A svájci Credit Suisse például arra hívja fel a figyelmet, hogy bankok azért feleltek meg a teszten, mert az utóbbi másfél évben 220 milliárd euróval növelték tőkeállományukat, és a CEBS vizsgálatánál jóval keményebb próbát is kiállnának.

Az Egyesült Államokban tavaly tavasszal végzett banki stresszteszt meghozta a várt eredményt, a piaci bizalom erősödését, annak ellenére, hogy az amerikai pénzügyi felügyelettel kapcsolatban is megfogalmazódott a kritika, hogy túl alacsonyra helyezte a lécet. A vizsgálatba a 19 legnagyobb bankcsoportot vonták be, és kimutatták, hogy a szektor egészséges és a nagy bankházak többsége kisebb-nagyobb tőkepótlással kiállhatja a válság próbáját. A vizsgálat eredménye aztán nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a következő 7 hónapban a pénzügyi szektor állapotát jelző fő tőzsdemutató, a Standard & Poor's 500 Financials Index 36 százalékot erősödött.

Az európai tőzsdemutatók egyelőre nemigen reagáltak a banki stressztesztre. A svájci UBS elemzői szerint napokba, ha nem hetekbe telik majd, mire egyértelműen kiderül, miként fogadja a piac a CEBS vizsgálatát.