Nem tudott nőni a magyar gazdaság a második negyedévben az elsőhöz képest. Miközben az export, és ezen keresztül az ipari termelés egészséges külföldi kereslettel találkozik, a háztartások fogyasztása és a beruházás vélhetően tovább csökkent. Az éves GDP növekedés üteme 1 százalékos volt.

Eközben az eurózóna növekedése 1,0 százalékkal nagyobb volt, mint az első negyedévben, éves szinten pedig 1,7 százalékos volt a bővülés, köszönhetően a kirobbanó német növekedési adatnak.

A Concorde elemzője elmondta, hogy a növekedési versenyben Magyarország a sereghajtók közé tartozik, de persze nem olyan rossz a helyzete, mint Görögországnak. Samu János főképp azzal magyarázta a gyenge második negyedéves adatsort, hogy a belső kereslet továbbra is visszafogott.

Az eurózónában egyértelműen Németország vitte a prímet, itt az első negyedévhez képest több mint 2 százalékos volt a GDP bővülése. A német gazdaság ugyanakkor nemcsak a kereslet élénkülését élvezhette a termékei iránt, hanem a gyenge euróból is profitálni tudott. Emellett említésre méltó, hogy az építőipar a második negyedévben kitűnően teljesített (itt a rossz idő miatt első negyedévben elmaradt munkákat pótolták be javarészt).

A többi ország jóval mérsékeltebb növekedéssel tudott előrukkolni; Franciaországban és Olaszországban egyaránt fél százalék pont körüli volt a GDP bővülés. Spanyolországban még ennél is szerényebb; 0,2 százalékos volt a növekedés negyedév/negyedév alapon.

A rádiónknak nyilatkozó szakértő szerint háromarcúság látszik az eurózónában; a megszorítások miatt a periférikus államoknál alacsony a gazdasági növekedés, vagy nincs is, a többi nagyobb államnál fél százalék körüli, és van Németország, ami kimagaslik a mezőnyből.

Az eurózóna esetében az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti mély recesszió után talpra álltak a tagországok, de nem érték még el a válság előtti szintet. A fellendülés csak részleges volt. Az említett folyamatokat segítette a készletek ismételt feltöltése, az viszont nem látszik, hogy a belső fogyasztás tartósan, magas szinten tudná stabilizálni az eurózóna gazdasági növekedését.

Katanich Doloresz először arra kérte Samu Jánost, a Concorde elemzőjét, hogy pozícionálja Magyarország helyét a növekedési versenyben.

Az interjú hossza: 4 perc 59 másodperc