Ennek mértéke azonban még nem olyan jelentős, hogy a jegybanknak meg kellett volna emelnie a forint-alapkamat szintjét.

Heves vita után döntött a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett. Simor András az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hangzottak el érvek a 25 bázispontos emelés, csökkentés, és a kamattartás mellett is. A kedvező inflációs adat az alapkamat szinten tartása mellett szólt, Magyarország nemzetközi megítélésének romlása viszont kamatemelésre csábított volna. Simor András elmondta, hogy, hogy a júliusi infláció megközelítette a jegybank 3 százalékos célját, így a fogyasztói árindex megnövekedésének veszélye rövidtávon szertefoszlott.

Simor András

Az iparcikkek árszintjében gyakorlatilag júliusban nem volt növekedés, a feldolgozatlan élelmiszereknél azonban ez már nem mondható el.

Kettős folyamat zajlik Magyarország nemzetközi megítélésben. Míg összességében jelentősen nőtt a kockázat vállalási kedv a befektetők körében, és a feltörekvő gazdaságok ennek nyertesei lettek, a magyar államháztartási helyzet megítélése az IMF-el és az Európai Unióval történő tárgyalások felfüggesztése miatt romlott.

Habár rövid távon kedvező inflációról számolt be Simor András, a jegybank jövőre a várható árindex  megugrására számít. Továbbra is bizonytalan, hogy a tartósan alacsony belső kereslet milyen mértékben fékezi az emelkedő költségektől felfelé hajtott árakat. 

Az MNB az idei 0,9 százalék után jövőre 2,8, majd az azt követő évben  már 3,8 százalékos GDP növekedésre számít legfrissebb inflációs jelentésében. A Magyar Nemzeti Bank idén 4,3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt prognosztizál, míg jövőre 4,1 százalékra csökkenhet a deficit.

Hallgassa meg ön is Andor Attila összeállítását!

A hanganyag hossza:  4 perc 34 másodperc