A hírportál emlékeztet arra, hogy magasabb nyugdíjemelésre 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén lehet számítani. Ugyanakkor több elemzés szerint a bankadó lassítja a gazdasági fellendülést, így a GDP-növekedési ütem – ha csak néhány tizedponttal is – 3 százalék alá szorulhat jövőre.

Ez év januárjától módosult a nyugdíjszámítás módszere. Az emelés az inflációhoz igazodik, az alapképletből kikerült a nettó átlagkereset növekedése. Az idei költségvetés terv 4,1 százalékos drágulással számolt, így a nyugdíjak is ennyivel emelkedtek. (Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank most megjelent, 4,7 százalékos inflációs prognózisa jön be, akkor a nyugdíjasok kompenzációra számíthatnak.)

Az inflációnál magasabb nyugdíjemelésre akkor kerülhet sor (például 2011-ben), ha a költségvetés elfogadásakor a kormány három és négy százalék közé várja a GDP bővülését. Ebben az esetben a nyugdíjak emelésénél húsz százalékos súllyal érvényesíthető a nettó átlagkeresetek növekedésének mutatója. Négy-öt százalékos növekedés között már negyven százalékos súlya lehet a béremelkedésnek, a régi ötven-ötven százalékos arány pedig csak öt százalékos növekedéstől jöhet szóba.

Az MTI-nek arra az írásban feltett kérdésére, hogy elkészült-e a 2011. évi költségvetés GDP növekedésre vonatkozó mutatója, illetve milyen GDP növekedéssel tervezi a 2011. évi költségvetést a kormány - a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőre ígért választ.