A hazai felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés problémáira egyaránt egyfajta ígéretes válasz, ha növekszik az egyetemek kutató szerepe: ezzel a hallgatók képzésének minősége is javul, a kutatás-fejlesztés pedig új forrásokhoz és lehetőségekhez juthat.

Pitti Zoltán, a Corvinus projektmenedzsere Üzletmenet című műsorunkban elmondta: a budapesti intézmény végülis nem került azok közé a kutatóegyetemek közé, amelyek az idén januárban kiírt pályázat győztesei voltak, de a "Közgáz" elnyerte a "Kiváló Egyetem" címet, ami azt jelenti, hogy mivel számos indikátorban jeleskedett, ahhoz kap többlettámogatást, hogy jövőre sikerüljön bekerülnie a kutatóegyetemek körébe.

A volt Kertészeti Egyetem jelenleg a Corvinus egyik kara, érthető tehát, ha a kutatási projektek közül kettő a budai és a szarvasi arborétum fejlesztésével kapcsolatos. Az egyes számú irány azonban olyan programokat tartalmaz, mint a fenntartható fejlődés - élhető régió téma, a nemzetközi gazdasági folyamatok elemzése, a tudás alapú gazdaság magyarországi feltételei, vagy a hatékony állam illetve a szakértő közigazgatás, valamint a regionális fejlesztések tárgykörében tervezett kutató munka. Látható, hogy ezek a témák egészen közvetlenül érintkeznek Magyarország legfontosabb jelenlegi dillemmáival, az eredmények tehát közvetlen támpontokat nyújthatnak a döntéshozóknak.

Pitti Zoltán hangúlyozta, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek erősödése egyáltalán nem jelent konkurenciát az akadémiai műhelyeknek, ellenkezőleg: az MTA is abban érdekelt, hogy mennél több ilyen bázis munkájában vehessenek részt a kutatói, illetve hogy a kutatóegyetemeken neveljék ki a jövő akadémiai szakembereit.

Az új szisztéma azért is fontos, mert igazán komoly és forrásigényes kutatási témákban az elmúlt időszakban legfőképp a  hazai multinacionális cégeknél zajló innovációs munka volt igazán támogatott és sikeres, az ebben a szférában elért eredmények azonban nem Magyarországot, hanem az illető multi nemzetközi hálózatát gazdagítják.

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások aránya a GDP-hez képest csupán a fele az Unióban ajánlottnak. Miközben az is igaz, hogy maga Európa is alaposan lemaradt ezen a téren, miközben a szakember számára világos, hogy a kutatás-fejlesztés az igazi és szinte egyetlen kitörési pont - a kontinens és Magyarország számára egyaránt. Ha a kutatási teljesítményeket meg akarjuk duplázni, ehhez kutatók is kellenek - és akkor megint ott vagyunk a felsőoktatásnál - hangsúlyozza a szakember.

Pitti Zoltánnal, a Corvinus Egyetem projektmenedzserével Márványi Péter beszélgetett, hallgassa meg az interjút!