A vidékfejlesztési tárca irányítója Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár. Fazekas Sándor megemlítette: a magyar törekvéseket támogatja Franciaország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint a V4-országok is. Magyarország szeretné, ha a külföldiek földvásárlási tilalmát meghosszabbítanák 2014. április 30-áig.

Annak érdekében, hogy a magyar termőföld hosszú távon a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálhassa, új birtokpolitikai koncepciót kíván létrehozni a kormányzat, amely a húsz évre tervezett agrárprogram részét képezi. E koncepció részeként módosították a földtörvényt a közelmúltban úgy, hogy az államot minden földügylet során elővásárlási jog illesse meg. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amely szerdán kezdte meg működését, szintén az új birtokpolitikai célok megvalósítását szolgálja. Magyarországon most 1,7-1,8 millió hektár van állami tulajdonban, és az a cél, hogy az állami földeknek is legyen gazdája. Ennek figyelembevételével kívánja a továbbiakban haszonbérbe adni a Nemzeti Földalap az állami tulajdonban lévő földeket, valamint azt is szem előtt tartja, hogy mindazok a fiatal gazdálkodók, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni, szintén megművelhető földterülethez jussanak.

Fazekas Sándor emlékeztetett arra: az állami földek bérbe adásából származó jövedelem - ez évente 8-10 milliárd forint - azt szolgálja, hogy az állam vásárolni tudjon a földpiacon, és annak dinamikus szereplőjévé váljon.

Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter közölte, hogy szerinte a magyar földmoratórium kérésének ügyében az unió még ez év őszén dönthet. Kérdésre reagálva a miniszter arról is beszélt, hogy Magyarországon a földforgalom mértéke éves szinten eléri a 150-200 ezer hektárt. A földárak között ugyanakkor jelentős, néha 50, de akár 100 százalékos eltérések is lehetnek, attól függően, hogy az ország mely területén található az adott termőföld.